Van esély arra, hogy ne terjesszék be a közszolgáltatásban dolgozók sztrájkját ellehetetlenítő javaslatot – mondta az fn.hu-nak Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke. A kormányszóvivő cáfolta, hogy lenne ilyen kormányjavaslat – tette hozzá. Bár a szakszervezeti vezető szerint lehetnek a kormányon belül a javaslatot támogató vélekedések, illetve a kormánypolitikusokra hathat a munkaadói oldal nyomása, de bízik „a kormány bölcsességében”.
Gaskó vélekedését alátámasztja, hogy egy kormánypárti képviselővel lapunk is szót váltott informálisan, aki szerint kár is beszélni a javaslatról, ami nincs is voltaképpen, s nem is lenne értelme olyasféle javaslatot megalkotni, mint aminek a tervezete a Liga birtokába került.
A törvényjavaslatban (ami egyelőre valóban nincs, csak a tervezete került a LIGA Szakszervezetek birtokába) az áll, hogy megállapodás hiányában a bíróság döntené el, milyen elégséges szolgáltatást kell nyújtani a sztrájkolóknak. Megállapodás nélkül sztrájkolni sem lehetne.
A javaslat megtiltaná a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonását is, illetve a törvény által több munkaidő-kedvezményt adását a szakszervezet tisztviselőinek. (Az erről szóló fn.hu cikk itt olvasható.)
Gaskó István szerint nem a kormány rejtett kínálatoldali gazdaságpolitikájának újabb eleme a javaslat, ami a szakszervezetek erejét gyengítené (és ekképp csökkentené a munkaerő árát, s növelné a kínálatát), egyszerűen „zsigeri gyűlölet” magyarázza az egyelőre névtelen előterjesztést. Nem volt együttműködési megállapodás a Liga és a Fidesz között – mondta Gaskó az fn.hu kérdésére (olyan kontextusban is jelent meg a javaslattervezetről hír, hogy a Fidesz elárulta szövetségesét).
“Zsigeri gyűlölet”
Gaskó kifejtette: valóban volt olyan, hogy a Fidesz támogatta a Liga kezdeményezését az egészségügy privatizációjának témájában, illetve a Liga támogatta a Fideszt az egészségüggyel kapcsolatos népszavazásban, de ezek mögött nem volt megállapodás, pusztán ezekben a témákban egy véleményplatformra került a két szervezet.
Nem gazdaságpolitikai koncepció, hanem a szakszervezetek kormánynak címzett kritikája az oka a szakszervezet-ellenes lépéseknek – mondta Pataky Péter, a MSZOSZ elnöke. Ugyanaz a történet, mint a Költségvetési Tanács, vagy az Alkotmánybíróság esetében – tette hozzá. Pataky szerint is ellehetetlenítené a közszolgáltatásban dolgozók sztrájkját a nyilvánosságra került módosító, ha tényleg beterjesztenék, és el is fogadnák. Pataky szerint az elégséges szolgáltatás problémáját nem lehet jogszabályi úton rendezni, mert ez oda vezet – mint a módosító tervezetének példája is mutatja – hogy nem lehet sztrájkolni.
A javaslat másik eleme – a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonásának megtiltása – beavatkozás lenne a szabad szerződéskötés jogába. A tagdíjat jelenleg sok munkahelyen a munkáltató vonja le, a munkavállalók ezt szokták meg. Ennek megtiltása nagy pofon lenne a szakszervezeti mozgalomnak – mondta.
Hogy a szakszervezet nem kaphat több munkaidő-kedvezményt a munkáltatónál törvény által előírnál, abban kevés munkaadó érintett, de a MÁV biztosan – tette hozzá.
Alig sztrájkolunk
Magyarországon az elmúlt húsz évben nagyjából annyi sztrájk volt, mint Franciaországban vagy Romániában egy hónap alatt. – mondta Tóth Ferenc sztrájkkutató, egyetemi tanár szerina Magyar Közgazdasági Társaság (MKK) és a Munkaügyi Szemle novemberi műhelybeszélgetésén.
Menyhártné Zsiros Mária, aki korábban a Dunaferrnél, majd a MÁV-nál dolgozott személyzeti igazgatóként, ugyanezen a rendezvényen azt mondta: szerinte csak a tehetségtelen menedzserek képtelenek megállapodni a sztrájkolókkal az elégséges szolgáltatásról. Úgy vélte: nem a törvényt kellene megváltoztatni, hanem kompetens embereket tenni a vezetői székekbe, illetve képezni a menedzsmentet. Mindemellett elhangzottak érvek a szabályozás megváltoztatása mellett is.
Pálfordulás a Fideszben?
A Fidesz két évvel ezelőtt – ellenzékben – azon az állásponton volt, hogy a sztrájktörvényt nem szabad megváltoztatni. Kontur Pál, fideszes képviselő akkor azt nyilatkozta: a sztrájkjog alkotmányos alapjog, más szempontból pedig szabadságjog is, egy demokráciában ehhez a joghoz hozzányúlni nem lehet. 2008 februárjában az akkori kormány is módosítani akarta a sztrájktörvényt: azzal indokolták akkor a terveiket, hogy a korábbi vasutassztrájknál nem sikerült megállapodni az elégséges szolgáltatásban, a törvény erre vonatkozó passzusát akarták megváltoztatni.
Kontur – aki jelenleg a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság tagja, az előző ciklusban pedig az elnöke volt – akkor úgy vélte: mindenképpen a sztrájkjog „megosztását, feldarabolását” jelentené a módosítás.
