Az Országgyűléshez beadott irományok közé hétfő délelőtt került be több módosító javaslat, amely java részét Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be, de a Jobbiktól is érkezett pár javaslat.
A Fidesz több helyen pontosította és javította a múlt hét csütörtökön végszavazásra benyújtott alaptörvényt. Pár helyen azonban érdemben is változtatott a szöveg.
Kizárólag a magyar nyelvet kell védeni
Az új Alaptörvény már nem védi a nemzetiségek nyelvét. Míg a végszavazásra benyújtott törvényjavaslatban még az a szöveg szerepelt, hogy „Magyarország védi a magyar nyelvet és a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét] .” Most azonban csak a magyar nyelv maradt bent az alaptörvényben.
Az indokolás szerint „az államhatalom, az államok alapfeladatai közé tartozik az állam által hivatalos eljárásokban használt, a társadalom jelentős része, meghatározó csoportjai által beszélt, törvényi szinten elismert államnyelv védelme, fejlesztése. Magyarország államnyelve, hivatalos nyelve a magyar, így a javaslat deklarálja a magyar állam kizárólag magyar nyelv irányában meglévő nyelvvédelmi kötelezettségét .”
Fontos változás még, hogy a bírák és az ügyészek jogviszonyát a nyugdíjkorhatárhoz kötő passzust megváltoztatták. Eszerint: „Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bírói szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.” Az ügyészeknél ugyancsak változtattak: „a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.”
Jelenleg a legfelsőbb bíróság elnöke, Baka András 59 éves, a legfőbb ügyész, Polt Péter pedig 55, tehát jelenleg náluk nincs szükség az Alaptörvény ezen kitételének alkalmazására.
Emellett kikerült az Alaptörvényből a Himnusz kottája is, így csak annyi maradt meg a nemzeti zeneművünkről, hogy „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”
Nem az ombudsman nevezi ki a helyetteseit
A Fidesz frakcióvezetője beemelné az alkotmányba, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával is elősegíti a korábban már rögzített munkavédelem és egészségügyi ellátás megszervezése, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatása, valamint a környezet védelmének biztosítása mellett.
A politikus szintén kimondaná az alaptörvényben azt, hogy a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. „Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg” – szól a tervezett passzus.
Lázár János a hétfő délutáni zárószavazás előtt bővítené az Országgyűlés által megválasztott tisztségviselők körét is az alapvető jogok biztosának helyetteseivel, ugyanis – mint azt az indoklásban írja a frakcióvezető – „feladat- és hatáskörüket tekintve nem általános helyettesítési feladatokat végeznek az alapvető jogok biztosa mellett, hanem a társadalom életében kiemelt fontossággal bíró jogterületek érdek- és jogvédelmét látják el”.
Módosulhat egy ponton az alkotmány költségvetéssel kapcsolatos része is: Lázár János kimondaná, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (Eddig úgy szólt ez a mondat, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését.)
