Belföld

Hoffmann-terv: újabb bukás

A közoktatási törvény koncepciójára nem a kerettörvény, hanem az általánosításokon alapuló esszé elnevezés használata lenne indokolt – vélik a nagyvárosok fideszes polgármesterei, akik szerint teljes körű átdolgozást igényel a dokumentum. Bár Kósa Lajos kivár a konfrontációval, a bírálatot elküldték Hoffmann Rózsának.

Mint megírtuk, Kósa Lajos hétfő este elég zavaros nyilatkozatban cáfolta az Index azon értesülését, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége bírálta volna az új közoktatási törvény tervezetét. A szövetség „sem állásfoglalást, sem nyilatkozatot nem tett közzé a közoktatási törvénytervezetről” – jelentette ki, s hozzátette, az MJVSZ mindössze egy munkaanyagban fejtette ki a közoktatási koncepcióról a véleményét, rámutattunk „a szerintük problémás részletekre, amelyekről érdemes tovább egyeztetni”.

A cáfolat alapján úgy tűnik, Kósa Lajos – ellentétben Pokorni Zoltán és Lázár János korábbi bírálataival – nem akar nyílt konfrontációt az oktatási tárcával, inkább abban bízik, hogy az általa vezetett szövetség véleményét komolyan veszi Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár (már csak azért is, mert a kormánypárti képviselők között nagyon sok polgármester található). Ha nem, akkor nyilván a parlamenti vitában várható keményebb csörte.

Földbe döngöl

Az fn.hu birtokába került „A közoktatási törvény módosításával kapcsolatos vitaanyag véleményezése” című, Székyné dr. Sztrémi Melinda fideszes országgyűlési képviselő, (valamint Salgótarján polgármestere, az MJVSZ alelnöke) által jegyzett 18 oldalas dokumentum ugyanis jócskán továbbmegy a „problémás részletek bemutatásánál”, egyenesen földbe döngöli a Hoffmann által hamarosan a kormány elé vinni kívánt közoktatási koncepciót.

A nagyvárosok polgármestereinek véleményét úgy összegzi a dokumentum, hogy „a vitára bocsátott Új Közoktatási Törvénytervezet a törvényi előírásoktól elvárt konkrétumokat jelentősen nélkülöző, egyes pontokban a szakmaiságot, s a jelenkor gazdaságossági, hatékonysági, minőségi követelményeit figyelmen kívül hagyó. Teljes körű átdolgozást igénylő, kezdeti fázisban levő munkaanyagnak tekinthető dokumentum.”

A – szocialista szegedi Botka László kivétel kizárólag fideszes polgármesterekből álló – szövetség általános, összegző véleménye pedig így hangzik: „a kerettörvény szó helyett az általánosításokon alapuló esszé elnevezés használata lenne indokolt”.

Pazarló, átgondolatlan, hiányos

Hoffmann-terv: újabb bukás 1

A „körültekintő gazdaságosság kritériumának” az MJVSZ szerint a tervezet legalább egy tucat ponton ellentmond. Így például „a minden településre óvodát, kisebbségi óvodát, alsó tagozatot”-elv, amennyiben nyolc szülő ezeket igényli. Nem kivitelezhető a mindenki számára ingyenes tankönyv, és a nulladik évfolyam megszervezése sem nyolc tanuló számára. A törvény előírásai szerint a közoktatási intézménynek rendelkeznie kellene jogszabályban előírt taneszközökkel és felszerelésekkel, amelyek meglétéről a fenntartó gondoskodik, a megyei oktatási hivatalok ellenőrzése mellett. Kérdés: miből?

A vitaanyagban az MJVSZ véleménye szerint több helyen is elmosódik a közoktatási felelősség kérdése, illetve a felelősség és a finanszírozási kötelezettség másnál jelenik meg.
A fenntartó, a megyei önkormányzat, a kormányhivatal és az Oktatási Hivatal feladatai és felelőssége nem egyértelmű. „A megyei önkormányzatok szerepe túldimenzionált, míg a megyei jogú városok nem kerültek nevesítésre az anyagban.”

Életszerűtlen szociális munka

A nagyvárosok vezetői „a leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás” elve helyett „a jó minőségű, magas színvonalú oktatás biztosítására” helyezné át a koncepció elvi súlypontját. Több helyen kifogásolják az óvodákra vonatkozó szabályok hiányát, a koncepció nem tartalmazza például az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára, mint jelenleg kötelező alapdokumentumra való utalást. Az iskolai kerettantervekkel kapcsolatban azt a kérdést teszik fel a az iskolafenntartók, hogy „vajon mindenki talál magának valót, és hány lesz? Mikor ismerhetik meg a pedagógusok? Lesz-e olyan, amely a megkezdett emeltszintű nyelv, ének, testnevelés stb. tantárgyi rendszert folytatja? A szabadon hagyott időkeret ezt kezeli?”

A tervezet szerint az érettségi vizsgára jelentkezés feltétele többek közt 60 óra közösségi szolgálat. A polgármesterek szerint ez nem életszerű elképzelés. ”Elképzelni sem tudjuk, hogy ki szervezi az évi 1400 érettségiző diákunk társadalmi tevékenységét. Ez 84 000 munkaóra évente. Mi van, ha megtagadja a diák, csak ezért nem érettségizhet?” – teszik fel itt is a kérdést. A szervezet azzal sem ért egyet, hogy hat tantárgyból kellene érettségizni.

A tervezett pénz semmire nem elég

A megyei jogú városok mindemellett felsorolnak néhány pontot, ami támogatandó a koncepcióból. Koncepcionálisan egyetértenek a mindennapos testneveléssel, a tanárok munkájának külső ellenőrzésével, a leszakadókat a középiskolába átvezető felzárkóztató osztályokkal, az értékelési rendszerrel, a házirendről, fegyelmiről szóló passzusokkal.

Az oktatási rendszer egyik legfontosabb szereplője az iskolafenntartó. A megyei városok e tekintetben kulcsszereplők, hiszen a legtöbb magyar középiskola és számtalan általános iskola működtetése tartozik a kötelező feladataik közé. A nagyvárosok polgármesterei – akik többsége a Fidesz erős emberének is számít – több százmilliárdosra tervezik a szükséges költségvetési hozzájárulás mértékét, „míg az oktatásra szánt 50 milliárd forint többlettámogatás még az új szervezeti keretek felállítására sem elegendő (kormányhivatal oktatási része, a rengeteg nevesített szakértő, a tehetségkoordinátor a többlet testnevelés órák).”

Lesznek még meglepetések a közoktatási törvény kapcsán.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik