Idén is tovább csökken minden iskolatípusban a gyermeklétszám: általános iskolában a tavalyi 773 706-tal szemben a szeptemberi tanévkezdéskor már csak 760 110, gimnáziumban 201 208 helyett 197 540, szakközépiskolában 242 004 helyett 237 460 diák tanul majd. A szakiskolában a tavalyi 128 674-gyel szemben 126 260, speciális szakiskolában 9968-cal szemben 9780. Összességében 25 ezer diákkal kell kevesebbet ellátnia a közoktatási rendszernek, mint tavaly. A felsőoktatásban ezzel szemben idén több mint háromezerrel nőtt a gólyák száma.
A Népességtudományi Intézet előrejelzése alapján 2016-ban a 18 évesek vagy fiatalabbak 15 százalékkal lesznek kevesebben, mint 2000-ben. Az óvodás és általános iskolás korosztály csökkenése egyébként megállni látszik, és a továbbiakban stabilizálódás, illetve enyhe növekedés várható. Ugyanakkor a középiskolás korosztály csökkenése egészen 2016-ig folytatódik, amikor várhatóan 98 660 18 éves lesz csak az országban.
Több index, mint ellenőrző
A – nemcsak megjósolható, hanem tényként kezelhető – csökkenő gyereklétszámnak ki kellene jelölnie az oktatáspolitikai változások irányát. Ha például összevetjük az általános iskolás első osztályosok és a felsőoktatási tanulmányaikat elkezdő hallgatók számát, akkor kiderül, hogy 2002 óta ez utóbbi már meghaladja az előbbit. 2010-ben majdnem négyezerrel több elsős egyetemista, mint elsős általános iskolás (közel 98 ezer gólya, illetve 94 ezer elsős kisdiák) kezdi meg a tanulmányait.
A képet persze árnyalja valamelyest, hogy a főiskolákra, egyetemekre második, harmadik diploma megszerzéséért is jelentkezhetnek a hallgatók. Idén a 140 ezer jelentkező több mint kétharmada, pontosan 97 706 fő nyert felvételt a felsőoktatásba. Az első diplomáért indulókhoz jobban közelít az alap- vagy egységes, osztatlan képzésre jelentkezők száma, ez idén nagyjából 70 ezer főt jelent, akiknek több mint 70 százaléka nappalis lesz. Ez a szám kevesebb, mint az államilag támogatott képzési helyek 56 ezres értéke.
Négyből három gyerek középiskolás
A felvételihez persze először is le kell érettségizni. Ma az adott korosztály közel háromnegyede jár különböző középiskolákba. A szakállamtitkárság tájékoztatása szerint 2010-ben például gimnáziumban és szakközépiskolában egyaránt nagyjából 40 ezren, szakiskolában pedig kevesebb, mint 30 ezren kezdik a tanulmányaikat. Az érettségizettek kétharmada aztán rögtön, a többiek pedig egy-két éven belül valamilyen felsőoktatási intézménybe kerülnek.
Az eddigieket összegezve – és a különböző oktatási szintek kapacitását állandónak tekintve – arra a következtetésre juthatunk, hogy néhány év múlva, az alig több mint 90 ezres korosztályból nagyjából 70 ezer diákot várnak a középiskolák (s már ekkor marad fenn tízezer hely a gimnáziumokban és szakközépiskolákban!), s néhány éven belül ugyanennyit az egyetemek-főiskolák. Most közel százezres a felsőoktatás első évfolyamos kapacitása, ha minden így marad, akkor a maradék 30 ezret a diplomahalmozókból, vagy a később jelentkezőkből (ha még lesz ilyen) kell „összeboronálnia”.
Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ha nem alakítják át sürgősen az egész oktatási rendszer intézményi szerkezetét, és az oktatási szintek befogadóképességét, akkor néhány év múlva elvileg szinte minden egyes gyereknek – a bukdácsolóknak és az eminenseknek egyaránt – volna férőhely a ma több mint 70 felsőoktatási intézmény egyikén.
Ugyanazt, ugyanúgy
A felsőoktatás színvonalának süllyedése okán sok mindenre lehet mutogatni, de tény, hogy míg annak expanziója előtt egy-egy korosztály alig több mint tíz százaléka kaphatott csak diplomát Magyarországon, ma már közel fele, s ez az arány egyre nő. Míg egy évtizede egy korosztály 40 százaléka járhatott csak érettségit adó középiskolába, ma már közel háromnegyede.
Ha már az oktatási reformnál tartunk, mindez tartalmilag is felvet néhány kérdést: lehet-e ugyanazt és ugyanúgy tanítani a középiskolákban egy korosztály háromnegyedének, mint négytizedének. És ugyanez a kérdés a felsőoktatásra is vonatkozik: csak ott az arányok mások (korábban tizenegynéhány százalék, ma több mint 50).
Ugyanakkor a munkaerőpiac, az idetelepülő multiktól a hazai vállalkozásokon át arról panaszkodnak, hogy nincs jól képzett szakmunkás az országban.
