A FigyelőNet információi szerint a szövegalkotási feladatok nem okoztak nagy nehézséget a diákoknak. Edényi László, a Zrinyi Gimnázium igazgatója szerint bár Petelei István nem tartozik az ismert szerzők közé (A mek.oszk.hu szerint „alighanem Petelei az egész magyar irodalom legnyomasztóbb írója”), ha a vizsgázó tisztában van a novellaelemzés szabályaival, könnyedén megoldotta ezt a feladatot is.
Melyiket válasszam? (fotó:mti)
A gimnáziumban többen már 11 óra körül befejezték az írásbelit, az ő véleményük szerint a legtöbb érettségiző az összehasonlító verselemzést választotta, hiszen Berzsenyi Dániel és Vas István munkásságát általában jól ismerik, és a verselemzésben is kellő jártasságot szerzetek a tanulmányaik alatt a diákok. Sokan írtak esszét egy Ancsel Éva-mű alapján is, amelyben azt kellett kifejteniük, hogy milyen hatása van a gépeknek, számítógépeknek az emberi kapcsolatokra, a társadalomra, a művészetre és a tudományra.
A választott szövegalkotási tétellel összesen legfeljebb hatvan pontot szerezhettek a diákok. 20 pont jár a fogalmazás felépítéséért, 20 pont annak tartalmi minőségéért és ugyanennyi a nyelvi minőségéért. Összesen 15 pont vonható le a helyesírás miatt, és dolgozat külalakja miatt.
Kevés volt az idő a szövegértésre
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy közép- és emelt szintű írásbelijére 4 óra állt rendelkezésre. Az új rendszerben – ellentétben a 2005. előtt tartott vizsgákkal – nem a rádióban mondják be a tételeket. Ez nem is lehetséges, hiszen a vizsgázóknak nem csak a szövegalkotás tételei közül kellett választaniuk, hanem azt megelőzően meg kellett oldaniuk egy egyórás szövegértési tesztet is.
A szövegértési feladatban – hasonlóan a korábbi évekhez – egy szöveg elolvasás után az ahhoz tartozó kérdésekre kellett válaszolniuk a diákoknak. Ezúttal Nádasdy Ádám egyik interjúja volt az “alapdokumentum”. Itt összesen 40 pontot lehet elérni.
A FigyelőNet által megkérdezett vizsgázók arról panaszkodtak, hogy kevés volt a hatvan perc a szövegértési feladatok megoldására. A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium tanulója, Érchegyi Xénia úgy fogalmazott, hogy miközben sokan nem tudták befejezni időre a szövegértés feladatot, a szövegalkotásra bőségesen elég volt az idő, többen jóval dél előtt befejezték annak kidolgozását.
Kevés volt az idő a szövegértésre (fotó:mti)
Az emelt szint nem volt nehéz
Emelt szinten az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból állt. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták meg és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatták. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor Ottlik Gáza a Nyugatról írt esszéjéhez kapcsolódott. A most maturáló Horváth Réka a FigyelőNetnek elmondta, hogy a 10 kérdés közül 3-4-re a szövegben megtalálhatták a választ, de a többi kérdés valóban az általános műveltséget mérte fel.
Az emelt szinten vizsgázónak elemeznie kellett egy József Attila-verset, írni kellett egy olvasói levelet a kedvenc újságjának arról, hogy nagyon sok a hirdetés és túlságosan elbulvárosodott a lap, valamint érvelni kellett egy választott szempont alapján a metaforák, hasonlatok szükségességéről, szerepéről a 21. században. Horváth Réka szerint az „emelt szinthez” képest nem volt nehéz a teszt, de hozzátette a legtöbben kihasználták a rendelkezésre álló időt.
Több mint 85 ezer vizsgázó
Az első vizsganapon középszinten 1130 helyszínen 83 109 vizsgázó, emelt szinten 55 helyszínen 2357 vizsgázó adott számot tudásáról. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 33 helyszínen 60 vizsgázó, emelt szinten 6 helyszínen 31 vizsgázó tett érettségi vizsgát.
Rendkívüli esemény nem történt. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a feladatsorok a javítási-értékelési útmutatókkal együtt, a vizsgát követő napon kerülnek fel az oktatási tárca honlapjára.
