Nincs változás a magyar diákok PISA-felmérésen elért eredményeiben a három és hat évvel ezelőtti vizsgálathoz képest – jelentette ki Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője kedden. A világon mindenütt egyszerre, magyar idő szerint tizenegykor ismertették a Program for International Student Assesment (PISA) nevű, 2000 óta háromévenként megrendezett tanulói teljesítményvizsgálat eredményeit. Az ötvenhét országot magában foglaló 2006-os nemzetközi tanulói teljesítménymérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A mostani felmérés során a természettudományos ismeretek kaptak kiemelt hangsúlyt.
A magyar diákok természettudományi területen harminc OECD-állam közül 13-17. helyet, míg szövegértésben az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül 17-22. helyet érték el. Matematikából harmincegy ország közül a 18-23. helyet szerezték meg a tanulók a vizsgálat során – derül ki az adatokból. (Statisztikailag pontos rangsort nem lehet felállítani, ezért helyezéstartományokat mutat a vizsgálat.)
Az iskolák közötti különbség Magyarországon a legnagyobb
Szintén nem változott Magyarországnak az a „kétes dicsősége”, hogy az iskolák közötti különbségekre vezethetők vissza a tanulók teljesítménykülönbsége. Ez az érték nálunk a legmagasabb, 70 százalék, a második helyezett Németországban ez az arány 60 százalékos. Kiderült az is, hogy a tanulók szociális, gazdasági és kulturális helyzetét mérő mutató különbségeinek 46 százaléka származik a családi háttér közötti különbségből.
Csapó Benő egyetemi tanár úgy fogalmazott, hogy a felmérés legfontosabb üzenete, hogy stagnál az oktatási rendszer. Az eredmények nem romlottak, de nem is javultak – összegezte. Hozzátette: egy olyan erős nemzetközi mezőnyben, mint amelyben a magyar diákoknak helyt kellett állni, „ez nem rossz eredmény”.
A diákok 20 százaléka nem érti az olvasottakat
Csapó a FigyelőNet kérdésére azt is megerősítette, hogy nem változott a funkcionális analfabétaként leírható 15 éves magyar diákok aránya sem. Továbbra is elmondható, hogy több mint minden ötödik diák nem érti az elolvasott szöveget.
Az európai országok közül, csakúgy mint a korábbi felméréseken Finnország ért el kiemelkedő eredményt, mindhárom területen az első három között végzett. Csapó Benő ugyanakkor két európai sikertörténetet is bemutatott. Mint mondta, a 2000. évi PISA felmérés eredményei után Németországban és Lengyelországban hathatós változásokat indítottak el a közoktatás területén, s ennek már most látható eredményei vannak. Szignifikánsan jobb eredményt értek el a vizsgált területen e két ország diákjai. Ez, tette hozzá Csapó Benő, azt jelenti, hogy már rövid távon is javítható egy ország oktatási teljesítménye.
Ötödikben még jól olvasnak
Arra a felvetésre, hogy a 10 évesek szövegértéseit vizsgáló PIRLS-felmérésen még jól szerepeltek (45 oktatási rendszer közül az ötödik helyen végeztek a diákok), s a 15 évesek ugyanezen területen már romló eredményt produkálnak, Csapó megerősítette a lapunknak múlt héten nyilatkozó szakértők véleményét, s kiemelte: a diákok kisgyermekként elérnek egy bizonyos szintet, majd a képességek fejlesztése abbamarad Magyarországon, ellentétben a PISA-n jobb eredményeket elérő országokkal.
Arató Gergely oktatási államtitkár szerint ahhoz, hogy az elindított fejlesztések eredményei látszódjanak a PISA-felmérésben is, hosszabb időre, 10-15 évre van szükség.