Más módszertan
A 2000. évi PISA-vizsgálat szerint Magyarország a 14-17. helyet foglalja el ezen – a korábban szintén erősnek vélt – területen. Az OECD által koordinált felmérés természettudományos tesztfeladatait is a gyakorlati élethez szorosan kötődő műveltségfelfogás határozta meg. Magyar tanári szemmel a PISA-feladatok talán leginkább szokatlan jellemzője az, hogy a jelenségek és törvényszerűségek lényegének megértésére támaszkodó, gyakran a feltételek extrapolálását igénylő, „valószínűségi típusú” döntések meghozatalát várják el a tanulóktól. Előfordul, hogy a feladatok megoldását szabad, egyéni fogalmazás formájában kell megadni.
PISA: nálunk elmaradt a sokk
Bár voltak hazai és nemzetközi előzményei, mégis a PISA 2000 vizsgálat kongatta meg leginkább a vészharangot az oktatás eredményességét illetően. A világ 32 országából több mint negyedmillió tanuló részvételével lebonyolított felmérés számos országban okozott „PISA-sokkot”: a rossz eredmények oktatáspolitikusi fejekbe kerültek például Németországban, és átfogó reformok sürgős bevezetését eredményezték.
A minden területen az átlag alatt teljesítő Magyarországon az eredményekhez sokáig nem is lehetett hozzáférni. Később is leginkább csak a szakmai lapok értekeztek a kutatásról. Az első reakciókban a szakmai közvélemény egy része egyenesen megkérdőjelezte a mérés hitelességét, hiszen a korábbi összehasonlításokban – az eltérő koncepció miatt – általában jól teljesített az ország. Később a PISA 2003, illetve az országos mérések is megerősítették a rossz eredményeket.
Az OECD által életre hívott és koordinált PISA-vizsgálat elsődleges célja annak feltárása volt, hogy a felmérésben részt vett 32 ország 15 éves diákjai mennyire felkészültek arra, hogy megállják a helyüket a mindennapi életben. Képesek-e arra, hogy munkát keressenek, megfeleljenek az állandóan változó munkaerő-piaci követelményeknek, valamint hogy akár egész életükön át új ismereteket fogadjanak be és alkalmazzák is azokat. A háromévente sorra kerülő mérés három nagy, „alapkompetenciát” vizsgál: az olvasás-szövegértést, a természettudományos műveltséget és a matematikai-logikai gondolkodást.
Olvasás-szövegértés: 23 százalék funkcionális analfabéta
A minden más tanulási tevékenységet, és az életben való eligazodást megalapozó területen a PISA 2000 vizsgálatban a magyar diákok teljesítményének átlaga gyengébb volt a nemzetközinél. A teljesítmény szerint felállított listát Finnország vezeti, jól szerepel továbbá Korea, a többi skandináv és az angolszász országok. A legrosszabb e területen Brazília, Oroszország és Lettország volt. A közép-európai, poroszos oktatási rendszeren alapuló országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország – egyöntetűen a lista utolsó harmadán találhatók.
E mérés talán legaggasztóbb adata számunkra, hogy szemben az OECD-országokkal, ahol a diákok 12 százaléka teljesített a leggyengébb, gyakorlatilag a funkcionális analfabéta szintjén, Magyarországon ez az arány 23 százalék. Összességében pedig a 15 éves magyar fiatalok közel fele nem éri el azt a szövegértésbeli szintet, amelyet az OECD-országok saját standardjaik szerint a munkaerőpiacra való sikeres belépés feltételének tartanak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szövegértés gyakoroltatása intézményes szinten 15 éves kor felett (sőt gyakorlatilag a felső tagozattól) valójában megszűnik, akkor elég lesújtó következetéseket vonhatunk le a magyar munkaerő versenyképességéről.
Matematikai műveltség: csak a versenylovak
A közvélemény szerint a magyar iskola kifejezetten erős a matematika oktatása területén. Ezt látszólag alá is támasztják a magyar tanulók kiváló helyezései a diákolimpiákon és egyéb nemzetközi versenyeken. Ez azonban a „versenyistálló-effektusnak” tudható be. Több nemzetközi vizsgálat (IEA-vizsgálatok) szerint a nyolcadikosok átlagteljesítménye is egyértelműen magas színvonalú. Emiatt különösen meglepő volt, hogy a 2000. és 2003. évi PISA-vizsgálatban a magyar tanulók a matematikai tudásukat tekintve is gyenge, a nemzetközi átlagnál szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el.
A 2000. évi PISA-vizsgálatban a matematikai készségek területén a legjobb eredményt Japán, Korea, Új-Zéland és Finnország érték el, a középmezőnyt Írország, Norvégia, Csehország és az USA alkotják, közvetlenül mögöttük következik Németország, Magyarország és Oroszország, a sort pedig Brazília zárja.
A korábbiaknál gyengébb teljesítmény okát a szakértők gyakran a PISA-vizsgálat eltérő mérésfilozófiájára vezetik vissza. Az alkalmazott mérőeszközök ugyanis a matematika esetében is elsősorban azokra a készségekre és képességekre koncentráltak, amelyekre a fiataloknak, mint leendő állampolgároknak és munkavállalóknak lehet szükségük, és a tesztekben megjelenő problémák ennek megfelelően szorosan kapcsolódtak a gyakorlati élethez.
A közvélemény szerint minden rendben
A hazai közvéleményt – ellentétben számos Nyugat-Európai országgal – egyelőre kevéssé rázták meg a közölt eredmények, illetve az a szakadék, amely az OECD vizsgálatára jellemző gyakorlatorientált értékelési filozófia és a hazai pedagógiai gyakorlat között húzódik. A lakosság általában elégedett az oktatás színvonalával. Egy 2002-ben lefolytatott közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 35 százaléka úgy vélte, hogy a magyar tanulók megütik a nemzetközi mércét, és ugyanennyien gondolták, hogy még ennél is jobban teljesítenek, és mindössze 12 százalék ítélte más országok tanulóinál rosszabbnak a hazai diákok teljesítményét.
