Olvasóink valamivel rosszabbul élnek, mint négy éve
A FigyelőNet reprezentatívnak nem nevezhető szavazásának eredménye szerint olvasóink rosszabbul élnek, mint négy éve, igaz, a különbség nem szignifikáns (a 16 309 válaszadó összesen 41,9 százaléka úgy érzi, javult, míg 42,1 százalék szerint romlott családja anyagi helyzete). Érdekes ugyanakkor, hogy sokkal többen érzik úgy, jelentősen romlott helyzetük (a válaszadók 16,7 százaléka), mint aki azt a választ adta, hogy jelentősen javult családja anyagi helyzete (9,7 százalék). A többség (32,2 százalék) úgy vélekedik, jobban él, mint négy éve, 25,4 százaléknak pedig romlott az egzisztenciája. A válaszadók 15 százaléka szerint négy esztendő alatt semmilyen változás nem történt, egy százalék pedig nem emlékszik, milyen volt az egzisztenciája az előző kormányváltáskor.
Az elmúlt néhány évben úgy tűnik a negatív kampány a magyar választások szükséges elemévé vált, ugyanúgy, ahogy a több évtizede működő európai vagy amerikai demokráciákban. Ugyanis – ahogy Juhász Attila politológus fogalmaz –, egy politikai erő nem elégedhet meg azzal, hogy bemutatja önmagát és saját programját. Arra is törekednie kell, hogy felhívja a figyelmet: mi az, amiben különbözik, és amiben jobb vetélytársainál.
Ugyanakkor Fűrész Gábor szociológus szerint a negatív kampánnyal szemben létezik egy jellegzetes magyar ellenérzés, amely az államszocializmusban felnőtt generációk politikával kapcsolatos félelmeiből ered. A negatív kampány ugyanis nem más, mint a demokráciában természetes nyilvános kritika, amely az előző rendszerben kemény tiltás alatt volt. „A korszakban szocializálódott magyar társadalom egy jelentős része mind a mai napig őrzi habitusában ennek a tiltásnak a nyomait és idegenkedik, fél a nyilvános kritikától és főként annak erőteljesebb formáitól” – véli a szakember, aki szerint viszont ez a fajta kampány még akkor is hat a választókra, ha fenntartással fogadják. A negatív kampánnyal szemben a magyar választók reakciói vegyesek, a szociológus úgy véli, elsősorban a “jellemgyilkos”, a politikai ellenfél vezérét, annak jellemét, múltját célzó kampányokat utasítják el. Hazugsággal vádolni a politikai ellenfelet úgy, hogy a sajtó nem kapta rajta őt ilyesmin, pusztán rágalom és ezt a választók is észreveszik.
Leváltó vagy negatív kampány
Orbán Viktor évértékelőjében panaszokkal teli embereket vonultatott fel, és az azóta megjelent plakátok is hangsúlyozzák: rosszabbul élünk, mint négy éve. Az „elszámolás” hirdetések hasonló témákat vetnek fel, mint a pártelnök beszédében: 400 ezer munkanélküli, 67 százalékos gázáremelés, 109 százalékos szívgyógyszer-áremelés, 70 százalékkal kevesebb lakáshitel és 72 százalékkal több pályakezdő munkanélküli.
Juhász Attila, a Political Capital elemzője szerint a Fidesz „rosszabbul élünk” kampánya elsősorban a leváltó hangulatra törekszik, ugyanis eddig minden választáson leváltották a választók a hivatalban lévő kormányt. Ugyanakkor az elemző szerint nemcsak a negatív hangulatteremtés jellemzi a nagyobbik ellenzéki párt kampányát: a Fidesz ígéretei például a járulékcsökkentésről és a nyugdíjakról a kampányuk pozitív oldalát képviselik.
Nem klasszikus negatív kampány
Fűrész Gábor úgy véli, hogy a Fidesz jelenlegi kampánya nem fedi a klasszikus értelemben vett negatív kampányt, mert nem közvetlenül az ellenfelet veszi célba, hanem azokra a problémákra hívja fel a figyelmet, amelyek az elmúlt években nem oldódtak meg. „A legfontosabb kérdés azonban mindig a hitelesség: valóban úgy érzik-e az emberek, vagy azok jelentős része, hogy életminőségük nem javult az elmúlt években, vagy éppen ellenkezőleg a többség szerint javult? Hihetők-e azok az állítások, amelyek a tb-járulék csökkentésének terve kapcsán a nyugdíjrendszer összeomlásáról beszélnek? Ezekre a kérdésekre a közvélemény-kutatások egyértelmű választ tudnak adni, így megítélhető ezek mentén a kampányok hatékonysága is” – magyarázza Fűrész Gábor. A szakértő szerint inkább az MSZP Orbán-ellenes kampánya nevezhető negatív reklámnak.
A Fidesszel egy időben ugyanis elkezdte ellenkampányát az MSZP is. Az Orbán-mínusz elnevezésű plakátok és szórólapok a Fidesz elnökének ígéreteit támadják, ugyanis a szocialisták szerint nemcsak a nyugdíjak, a gyes és a családi pótlék biztonságos kifizetését veszélyeztetné, hanem gyógyszeráremelést is előidézne és bizonytalanná tenné az egészségügyi ellátás finanszírozását, ha a Fidesz beváltaná ígéreteit.
Nem mindegy melyik oldal támad
Az, hogy a két kampány közül melyik lehet a sikeresebb, elsősorban a hitelességen múlik. Juhász Attila szerint nagyon fontos az, hogy a pártok mennyire ismerik jól a választók gondolkodását. A negatív üzenet ugyanis kétélű fegyver: ha a feladónak jó az arányérzéke, jelentős előnyhöz juthat általa. Ha azonban rosszul számítja ki a hatását, a negatív kampány bumerángként üthet vissza. Utóbbira példaként említi az Európa Parlament-választásokat megelőző hazugságkampányt az MSZP részéről, illetve a Magyar Vizslát is, amelyeknek sikeressége szerinte megkérdőjelezhető.
Fűrész Gábor szerint azonban még egy szempontot érdemes figyelembe venni: ellenzékből mindig könnyebb negatív kampányt folytatni a protest-szavazók hangulatához igazodva, kormányzati oldalról ez sokkal kockázatosabb. A magyar választások eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek többnyire valami ellen szavaztak és nem valami mellett, azaz eddig a döntő motiváció a mindenkori kormány leváltása volt. „Ez a helyzet ma annyiban összetettebb, hogy nincs teljesen új politikai erő a piacon, mindenki volt már kormányon. Ez jelen esetben az MSZP számára ad lehetőséget a negatív kampányra” – magyarázza a szociológus.
Az emberek elutasítják a negatív kampányt
A Capital Research Közvélemény- és Piackutató Intézet legfrissebb kutatási adatai szerint az emberek 60 százaléka úgy véli, a választási kampánynak nincs sok értelme, minél rövidebb ideig tart, annál jobb. A megkérdezettek több mint fele (52 százalék) a négy évvel ezelőttihez képest negatívabb és durvább kampányra számít, amiért főként a két nagy pártot, az MSZP-t és valamivel nagyobb arányban a Fideszt teszik felelőssé. A választók nem hisznek abban, hogy a pártok betartják a számukra törvényileg szabott korlátokat a kampányra fordítható pénzekről, a törvényi keretek betartását leginkább az SZDSZ-ről, és még inkább az MDF-ről tartják valószínűnek. A túlköltekezés véleményük szerint az MSZP-re és a Fideszre is nagyon jellemző. Érdekesség, hogy a válaszadók 61 százaléka szerint több női politikusra lenne szükség Magyarországon, akiknek azonban családi feladataikat is maradéktalanul el kell látniuk. A válaszadók háromnegyede (77 százalék) érzi úgy ugyanis, hogy ha egy politikus törődik a családjával, akkor valószínűleg törődik a választóival is.
