Banki adóslista – feketén-fehéren

Kötelező lesz tájékoztatni a magánadósokat a feketelistára kerülésről – legalábbis, ha a parlament elfogadja a hitelintézeti törvény ilyen irányú módosítását. A banki ügyfélpanaszok alapján is logikusnak tűnő javaslatok értelmében a hitelintézeteknek a jövőben haladéktalanul, írásban tájékoztatniuk kell magánszemély ügyfeleiket arról, ha adataikat továbbították a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerbe (BAR), s az adatszolgáltatás tartalmáról is informálni kell őket. A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy a természetes személyek adatai a késedelmes tartozás megszűnését követően legfeljebb öt évig tarthatóak nyilván.

A listások A központi hitelinformációs rendszerhez valamennyi, a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézménynek kötelezően csatlakoznia kell. A BAR két fő rendszerből áll (vállalkozói és lakossági). A rendszer a magánszemély hiteladósokról két feketelistás nyilvántartást vezet: az egyikbe azok kerülnek be, akiknek 90 napnál hosszabb ideig a minimálbérnél nagyobb összegű fizetési hátralékuk van valamely pénzügyi intézménynél, a másikon a bankkártyával visszaélőket regisztrálják. A BAR feketelistáján június végén mintegy 180 ezer személy neve szerepelt, összesen 280 ezer fizetési késedelemmel.

Miért kell változtatni?

A banki panaszok egy nagy része az úgynevezett BAR-listával kapcsolatos, a jelenlegi rendszer ugyanis több szempontból roppant negatív következményekkel jár egyes esetekben. A mostani szabályozás szerint a pénzügyi intézmények a hitel- és hiteljellegű szerződés megkötésekor ugyanis csak arról kötelesek tájékoztatni ügyfeleiket, hogy adataik bekerülhetnek a BAR-ba. Arról viszont már nem kell értesíteniük az érintetteket, hogy valóban felkerülnek-e a listára, így könnyen előfordulhat, hogy az ügyfél csak akkor értesül erről, amikor következő (akár évekkel később esedékes) hiteligényét emiatt elutasítják.

A BAR-adatbázisban a bankok azon ügyfeleik nevét, személyes azonosító adatait rögzítik, akik legalább 90 napja nem fizetik hitelük törlesztőrészleteit, felhalmozott hátralékuk értéke pedig meghaladja a minimálbért, vagyis az 53 ezer forintot. A banki panaszosok internetes fórumokon olvasható tapasztalataiból azonban az derül ki, hogy a szabályok gyakorlati alkalmazásába olykor-olykor hiba csúszik. Előfordult például, hogy a minimálbérnél jóval kisebb összegért (egy konkrét esetben 3 forintért) is rossz adósként tartották nyilván az ügyfelet, más esetben 90 napnál rövidebb hátralékkal került föl az ügyfél a listára. Ráadásul erről nem is értesült, csak amikor már egy éppen aktuális hitelkérelem benyújtásakor kritikussá vált a helyzet.

A módosítások életbe lépésével legalább a saját ügyében tisztán lát majd az ügyfél (a teljes adóslista a személyi jogok védelmében a jövőben sem lesz nyilvános), igaz, a listáról való lekerülés várhatóan ezután sem lesz könnyebb. Mindenesetre, ha valaki vitatja az adatok helyességét, akkor úgynevezett “ügyféltudakozványt” kérhet a bankjától. A tudakozványt valójában a Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt. juttatja el az ügyfélhez a bank közreműködésével, részletesen leírva a mulasztás jellegét és mértékét. (Mindezt szigorúan zárt borítékban kell, hogy továbbítsák az ügyfélnek, tartalmáról ugyanis nem köteles a bankot tájékoztatni.) Ennek ismeretében lehet lépéseket tenni a listáról való lekerülés végett, amit megint csak a bank kezdeményezhet.

Használják Ugrásszerűen nőtt a banki lekérdezések száma is az utóbbi időben. Miután néhány bank csak az utóbbi években, a hitelfelvételek dömpingszerű elterjedésével párhuzamosan kezdte el aktívabban használni a feketelistát, Rácz Lajos, a BAR-t üzemeltető társaság Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. elnök-vezérigazgatója szerint az első fél évben több mint duplájára nőtt a lekérdezések száma, egész pontosan idén már két és fél millió alkalommal kértek információkat az adósokról (szemben a tavalyi egymilióval). Egy-egy adatkérés egyébként 590 forintjába kerül a banknak, ám ha havonta ezer lekérdezés feletti szintet ér el, akkor már csak 120 forintot kell fizetnie darabonként. A bankoknak azért is fizetniük kell, ha késve teljesítik az adatszolgáltatást. Az előírások szerint erre öt napjuk van, ennek elmulasztása esetén 600 forint büntetést kell leróniuk.

Egyre több a rossz adós

A BAR-listán szereplő személyek száma viszonylag gyorsan emelkedik, ám ez nem csak a törlesztési fegyelem romlására vezethető vissza. Az első név ugyanis csak 1999-ben került fel a listára, így a hátralékukat már rendező ügyfelek is jellemzően leghamarabb idén „szabadulhatnak fel”, figyelembe véve az ötéves moratóriumot (ami ugyan elvileg a maximum időtartamra vonatkozik, ám a gyakorlatban ritka az ennél korábbi törlés).

Ugyanakkor az, hogy a listán szereplő adósok száma évi 20-50 százalékkal bővül (2003 és 2004 nyara között például 120 ezerről 180 ezer fölé emelkedett), természetesen a kisebb-nagyobb törlesztési gondokat is jelzi. Tudomásunk szerint mostanában jellemzően egy-egy hitel vissza nem fizetése miatt kerülnek be az adósok a BAR-rendszerbe, ám korábban általános volt, hogy egy ügyfél több mulasztást is össze tudott szedni (a bankok többsége néhény éve még ritkán élt a fekelista előnyeivel), a negatív rekordot állítólag hét tartozással tartja egy magánszemély.

Egyre nehezebb dolga van tehát annak, aki fegyelmezetlen hitelvisszafizetőként újabb adósságokba akarja verni magát. A nagyobb összegű, például lakáshiteleknél erre ma már gyakorlatilag nincs esélye, ám a felületesebb kockázatelbírálással járó úgynevezett gyorshitelek (áruvásárlási, fogyasztási és személyi kölcsönök) esetében még átcsúszhat a rostán. Itt ugyanis nem minden alkalommal ellenőrzik a bankok az ügyfél megbízhatóságát a BA-rendszerből, különösen akkor, ha kisebb összegű kölcsönökről van szó.