Belföld

Versenyfejezet – a multik háromnegyede jól jár

Csatlakozásunkkor csupán 2003-tól számítják be a multik által igénybe vett adókedvezményeket. A magyar sikerben a lengyeleknek is osztoznának.

A magyar tárgyalódelegáció és a Magyarországon tevékenykedő multik lázas lobbizását követően megállapodás született a versenypolitikai fejezet nyitott kérdéseiről az unió és Magyarország között pénteken. Így a közvetlen agrártámogatások után az egyik legkényesebb területen sikerült eredményt elérni.

A mostani megállapodás kulcsa, hogy az unió – korábbi álláspontjától eltérően – beleegyezett: az 1997-óta igénybe vett és a csatlakozás után lejáró beruházási adókedvezményeket 2001 január 1. helyett csak 2003 január 1-jétől kell beszámítani, vagyis az új szabályok azokra a befektetésekre vonatkoznak majd, amelyeket 2003. január 1. után hajtanak végre. A rendszert mindeközben az EU állami támogatási szabályaival összhangban kell átalakítani.

A lengyelek is megirigyelték

Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügy- és Jacek Piechota gazdasági miniszter a minap úgy nyilatkozott, hogy Magyarország mintájára kérni fogják az időpont megváltoztatását, amelytől kezdve a külföldi nagybefektetők kedvezményeit beszámítják a beruházások értékéhez képest. Lengyelország azzal a kikötéssel zárta le nemrég a csatlakozási tárgyalások versenyfejezetét, hogy nem kaphat rosszabb feltételeket, mint amilyeneket a többi tagjelöltnek ajánlanak. 

Rendszerváltás

A versenypolitikai fejezeten belül hosszabb ideje egyetlen rendezetlen probléma volt: a magyarországi nagyberuházóknak nyújtott adókedvezmények rendszere. (A legnagyobb támogatott magyarországi cégek: az Audi, a Philips, a General Electric, a General Motors/Opel és a gyártását a közelmúltban radikálisan szűkítő IBM.)

Hazánkban az eddigi rendszer szerint egy meghatározott összegen felül (10, illetve a szegényebb régiókban 3 milliárd forint felett) beruházó vállalatok tíz évre teljes mentességet kaphattak a társasági adó megfizetése alól. A gond ezzel az volt, hogy a kedvezményt nem a beruházás értékéhez viszonyították, vagyis az évek során igénybe vett adókedvezmények kumulált értéke az eredeti beruházás értékét is meghaladhatta, továbbá az uniós szabályoktól eltérően nem szabtak neki felső határt.

Ötven multi, 4000 milliárd befektetett forint

A megszületett megállapodás legkevesebb 48 nagyvállalatot és becslések szerint összesen mintegy négyezer milliárd forint értékű beruházást érint – közölte újságírókkal Juhász Endre főtárgyaló. Mivel azonban az idei év még nyitott, az érintett vállalatok köre bővülhet.

A teljes összegből 2500 milliárd forint az 1997 eleje és 2002 vége között megkezdett beruházások összege, 1500 milliárdnyi beruházás pedig várhatóan 2003-2005 között kezdődik meg. Az unióval kötött megállapodás átmeneti rendszerről szól, amely 2005 végéig tartana.

Támogatási plafonok 

A legtöbb érintett Magyarországon működő cég számára, melyek 2000. január 1. előtt kezdték meg a beruházást, 75 százalékos a támogatási intenzitás lesz megengedett. Ötvenszázalékos szint az ezt követően, de legfeljebb az idei év végéig megkezdett beruházásokra vonatkozik. Értelemszerűen a jövő évtől kezdve már nem lehet belépni ebbe a rendszerbe. A 30 és 20 százalékos értékeket pedig az úgynevezett érzékeny ágazatokban – Magyarországon az autóiparban és elméletileg az acéliparban – alkalmazzák. Hazánkban 11 cég tartozik ebbe a kategóriába. A 30 százalékos érték itt is a 2000. január 1. előtt, a 20 százalékos pedig az ezt követően megkezdett beruházásokra érvényes. 

Áttérés

Az új rendszerben az adókedvezményt a beruházások értékéhez fogják viszonyítani. Erre egy úgynevezett támogatásintenzitás-mutatót hoznak létre. A mutató egyszerű tört: számlálója minden cég esetében az élvezett adókedvezmények összege (2003. január 1-jétől indulóan), nevezője pedig a beruházás értéke (1997 és 2005 vége között). Az index nem haladhatja meg az EU-ban előírt támogatási intenzitás plafonját.

Juhász Endre szerint a rendelkezés a szóban forgó cégek 75 százalékának kedvezményeit érintetlenül hagyja. Egyes cégek jogai azonban szűkülni fognak az átalakítás következtében. A mechanizmusban hátrányba kerülnek azok a cégek, amelyek óriási nyereséget produkálnak (a tört számlálója nagyobb lesz) és amelyek kevesebb beruházási értéket tudnak felmutatni (a tört nevezője kisebb lesz). 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik