A hazai GDP a harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült éves összevetésben, kiigazított adatok szerint a növekedés 1 százalékos volt – közölte honlapján végleges adatként péntek reggel a KSH. A növekedési adat kissé – 0,1 százalékponttal – gyengébb az előzetesen közöltnél: novemberben a hivatal még 1 százalékos reálbővülésről és a naptári hatás kiszűrése nélkül pedig 1,1 százalékos GDP-emelkedésre számított.
Az adatok megerősítik, hogy gazdasági fejlettségben távolodtunk Európától, miután az EU átlagos növekedési üteme meghaladta a magyar gazdaságét.
Ami húzott, és ami nem
A növekedés motorja az ipari termelés és a kivitel volt: előbbi 7,4, utóbbi 14,6 százalékkal nőtt egy év alatt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke ugyanakkor – elsősorban az aszály miatt – 18 százalékkal csökkent, az építőiparé pedig – a sztrádaépítések visszaesése miatt – 15,2 százalékkal esett vissza. A szolgáltatások teljesítménye a harmadik negyedévben 1,2 százalékkal bővült.
A végső fogyasztás egy év alatt 2,3 százalékkal csökkent: ezen belül a lakossági fogyasztás 2 százalékkal, a közösségi fogyasztás (többek között az egészségügyi átalakítása nyomán) 3,8 százalékkal esett vissza.
1,5 százalékos növekedésnél tartunk
Az év első háromnegyed évében a GDP 1,5 százalékkal nőtt éves összevetésben; a végső fogyasztás 2,9 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig 2,4 százalékkal csökkent.
A statisztikusok adatai szerint a kivitel 15,7, a behozatal 13,7 százalékkal bővült egy év alatt.
—-A gabonakivitel nem számított—-
Suppan Gergelyt, a Takarékbank makroelemzőjét az adatsorból egyedül az lepte meg, hogy a nettó export – kifejezetten látványos külkereskedelmi egyenlegjavulás ellenére – messze nem járul hozzá a növekedéshez olyan mértékben, mint az elvárható volna.
A jelenség magyarázata elsősorban az lehet, hogy a látványos külkereskedelmi pozíciójavulást főleg az EU intervenciós készletek kiviteléhez kapcsolódó egyszeri gabonakivitel járul hozzá, amely azonban nem növeli a GDP-t, mivel az értékesítés készletről történik – írta a szakértő gyorselemzésében.
Csak 3,5 százalékos a növekedési plafon
A negyedik negyedévben kissé élénkülhet a növekedés, amely a Takarékbank várakozásai szerint továbbra is 2 százalék alatt marad, így a 2007-es éves növekedés 1,6 százalékos lehet.
Jövőre az első negyedévben még gyenge növekedést vár a pénzintézet, azt követően pedig fokozatos, de lassú gyorsulás várható, így jövőre 2,6 százalékos lehet a GDP-bővülés üteme.
A bank elemzése szerint középtávon korlátozhatja a növekedési kilátásokat a gyengülő külső konjunktúra és a hazai gazdaság magas adó- és kamatszint miatti gyenge versenyképessége. Ezért a mostani struktúrában a gazdaság nem képes 3-3,5 százalékos ütemnél gyorsabban bővülni, ami kevésnek tűnik az uniós átlaghoz való felzárkózáshoz és a foglalkoztatottság érdemi bővüléséhez.
