Jelenleg a szállításkor elhasznált energiából származik a kibocsátott üvegházhatású szén-dioxid egyharmada, aminek 98 százalékát a kőolaj rovására írják. Ezért az Európai Bizottság nem kötelező célként meghatározza, hogy 2010-ig a benzin és a dízelolaj 5,75 százalékát bioüzemanyagra kellene váltani.
Hatásaiban lehet káros
A bioüzemanyagot „szénsemleges” energiaforrásként ünnepelték, mivel felhasználása során elméletileg nem bocsát ki több szén-dioxidod, mint amennyit egy növény elhasznál a növekedése során. Emellett a bioüzemanyag csökkentheti a levegőszennyeződést és a hulladék mennyiségét is. A bizottság érvei közé tartozik az is, hogy a megújuló üzemanyag előállítása új állásokat teremt, új jövedelemforrást a mezőgazdaságnak, segíti a kiotói célok elérését, továbbá Európa energiaforrásainak diverzifikálását.
Növényi olajból készült biodízel (fotó: Corbis)
Egyes környezetvédelmi szervezetek viszont úgy látják, hogy a megnövekvő kereslet miatt szegény országok olyan jelentős területei eshetnek áldozatul, amelyek létfontosságúak a táplálék biztosítása szempontjából. Ez akár az ökorendszerek felborulásához vezethet, például ha a brazíliai Amazonas esőerdőinek területét szójaültetvényekkel népesítik be.
Második generáció
Bizonyos számítások szerint a bioüzemanyag előállításához több energiára van szükség, mint amennyit az előállított anyag maga tartalmaz. Az ültetvényeket kiszolgáló infrastruktúra kiépítése további környezetrombolással jár, és kárt okoznak a felhasznált vegyszerek is. Külön is kényes, sokat vitatott kérdés a genetikailag módosított termények felhasználása a bioüzemanyag előállításában.
A problémák legalább részleges megoldása érdekében a bizottság második generációs bioüzemanyag kialakítását tervezi, amelyet cellulózalapú, illetve faanyagból nyernének, például szalmából, faforgácsból, trágyából. Brüsszel érvelése szerint ez sokkal kedvezőbb lenne, mint az első generációs bioüzemanyag, amelyet többnyire cukorrépából és repcéből állítanak elő.
