Az ülésen felmerült, hogy mikor kell kamatot emelni, de az volt az álláspont, hogy árfolyamkilengésnél még akkor sem kell, ha az elmúlt napok forintgyengülése messze túl van azon, ami régiós hatás – mondta a jegybankelnök.
Az MNB úgy látja, hogy az árfolyamnak egyre kisebb hatása van az inflációra, egyre inkább az inflációs várakozások gyakorolnak hatást. A jegybanknak inflációs célja van, ha ezt veszélyeztetik nemzetközi vagy belföldi folyamatok, akkor változtat – hangsúlyozta az elnök. Ez nem, vagy nagyon nehezen köthető árfolyamszinthez, mondta Járai arra a kérdésre, hogy van-e olyan árfolyamszint, amely a bankot kamatlépésre indítja.
A legutóbbi árfolyamgyengülés március elején kétségtelenül régiós hatásra indult, de március 7.-8. körül már csak “lengyel, magyar hatássá vált”, majd egy héttel később már a zloty is elvált a forinttól, amely egyedül gyengült tovább. Az elnök 20 napos átlagos árfolyam-alakulást idézett, e szerint a most hétfőig vett 20 munkanapot véve a cseh és szlovák árfolyam lényegében nem változott, miközben a zloty 2,5 százalékkal, a forint pedig 4,4 százalékkal értékelődött le. Ez azt mutatja, hogy a befektetők különbséget tesznek a régió különböző valutái között.
A múlt hét csak múló rosszullétnek tekinthető, de a magyar gazdaság a világon a legsebezhetőbbek között van – mondta Járai. A sebezhetőség ellenszere elsősorban a költségvetés rendbetétele – hangsúlyozta.
Magyarország GDP-arányos költségvetési hiánya az EU-ban a legmagasabb, a GDP-arányos államadósság az egyik legmagasabb, és és az előzőleg a tíz új tag átlagát meghaladó növekedése ezek átlaga alá lassult – sorolta a jegybank elnöke. A jegybank szakértői szerint negyedéves költségvetési hiány és az éves hiány is jóval magasabb lesz a jósolt, illetve tervezett szintnél, mondta Járai. Az év eddig eltelt részében a költségvetési szervek kifizetései, köztük az áfakifizetések is magasabbak a tervezettnél, az áfabevétel pedig gyengébb.
Hozzátette, a negyedéves deficit a kifizetések időzítésétől függően alakulhat, az év végi (nyugdíjkorrekció előtti, EU szabvány szerinti) államháztartási hiány azonban nagy valószínűséggel az MNB februári inflációs jelentésében előrejelzett szinten, a GDP 8,5 százaléka körül lesz a 6,1 százalékos hivatalos előirányzat helyett.
Ugyanakkor az infláció a gyengébb forint miatt valamivel magasabb lehet az idén és jövőre is, de nem veszélyezteti a 3 százalékos árstabilitási cél elérését. Az MNB-ben úgy számolják, hogy az áfacsökkentés mintegy 50 százaléka ment csak át az árakba, ennél többet, 70 százalékot vártak. Az infláció így is kedvező, az inflációs célt nem fenyegeti.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
