Méltánylandó kérés, hogy a Strabag Rt. kapjon lehetőséget a magyarországi infrastrukturális fejlesztésekben – ismerte el Orbán Viktor egy diplomáciai eszmecserén, amikor Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szót emelt a cég érdekében. “De mikor építhetnek magyar cégek Ausztriában?” – kérdezett vissza a magyar kormányfő egyazon lélegzettel. Az idézett párbeszéd állítólag akkor zajlott le a két politikus között, amikor az osztrák főtulajdonosú vállalat még bízott abban, hogy nyertese lehet a magyarországi autópálya-fejlesztésekre kiírt tendernek.
A külföldi tulajdonú cégek közül sokan maradtak hoppon az elmúlt időszakban, s kénytelen-kelletlen veszik tudomásul, hogy Magyarország uniós csatlakozásáig nem sok keresnivalójuk van a közpénzek elköltésére kiírt pályázatokon. Külföldi székhelyű ajánlattevők 2000-ben összesen 162 közbeszerzési eljárást nyertek 50,5 milliárd forint értékben, ez az összérték 9,6 százaléka.
HAZAIAK ELŐNYBEN. Tény, hogy a nemzeti preferencia, azaz a hazai vállalkozások előnyben részesítése expressis verbis szerepel a magyar közbeszerzési törvényben. Noha egyebek mellett éppen e passzus miatt nem egészen EU-konform a magyar szabályozás, szakértők szerint mégsem lehet szemrehányással illetni a kormányt. Az uniós társulási megállapodás 1992-es aláírásakor az Antall-kormány csak azt vállalta, hogy 2004 februárjáig eltörli a kedvezőbb nemzeti elbánást garantáló rendelkezéseket.
De nemcsak a törvény szövege biztosít előnyt a magyar vállalkozások számára, a kormány is határozottan kiáll a hazai ipar támogatása mellett. Maga Orbán Viktor is többször hangoztatta: “helyzetbe kell hozni a magyar cégeket”. Úgy tűnik, a kormányzati óhaj meghallgatásra talált, mert a legfrissebb statisztikák szerint 2001 első félévében az eljárások több mint 60 százalékában, összesen 1147 alkalommal nyertek honi kis- és középvállalkozások, 178,4 milliárd forint értékben.
Eltérések az uniós joganyaghoz képest• A nemzeti preferencia 2004-ig érvényesül
• Bizonyos közpénzek elköltése nem tartozik a törvény hatálya alá
• Az uniós közbeszerzési értékhatárok jóval magasabbak a magyarországinál (nálunk árubeszerzésnél 18 millió forint, szolgáltatásnál 9 millió, építési beruházásnál 36 millió forint értékhatár felett kell közbeszerzési pályázatot kiírni), tehát a honi szabályozás elvileg még szigorúbb is
Az ellenzék szerint önmagában ebben nem lenne semmi kivetnivaló. Állítják azonban, hogy nem általában a kis- és középvállalkozásokat részesítik előnyben, hanem a költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz közelálló, “kedves cégeket”. Mint Szalay Gábor szabad demokrata honatya a Figyelőnek elmondta, megítélése szerint a hazai ipar szereplői amúgy sincsenek elragadtatva a kormány úgynevezett vállalkozóbarát politikájától. Párt és frakciótársa, Lotz Károly is élesen fogalmazott a Közbeszerzések Tanácsa (KT) által a közbeszerzések 2000. évi tapasztalatairól szóló jelentés szeptemberi parlamenti vitája során. “Nem az a baj, ami benne van a jelentésben, hanem az, ami nincs.” Az ex-közlekedési miniszter arra utalt, hogy nem írtak ki közbeszerzési pályázatot az autópálya-építésekre. A brüsszeli országjelentésre hivatkozott, amely elmarasztalta a kabinetet azért, mert túl sok beszerzés történik közbeszerzési eljáráson kívül, s ezek a pénzmozgások az átláthatatlanság és a korrupció gyanúját keltik. A KT nagyítóval vizsgálja a fillérek elköltését, miközben a forintok elherdálásával nem törődik – foglalható össze az ellenzéki kritika. Berényi Lajos, a KT elnöke visszautasítja azonban azt a vádat, hogy vizsgálnia kellett volna az autópálya-építéseket. Erre ugyanis nem terjed ki a törvény hatálya. Ezt a vitát – emlékeztet – már lefolytatta a parlament, mégpedig a Tocsik-ügy kirobbanásakor. Egy képviselői indítvány folytán az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a közbeszerzési törvény hatálya alá került, ám a privatizációs cég alá tartozó nagyvállalatok már nem. Így a Nemzeti Autópálya-építési Rt. sem. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a törvény sokat vitatott 1. szakaszának d) pontja – amelyet a mostani ellenzék megpróbált hatályon kívül helyezni – még 1995-ben, az előző kormány alatt született. Az inkriminált rendelkezés kimondja, ha egy beruházás állami garanciával valósul meg, a kormány szabja meg, legyen-e közbeszerzés vagy sem. Mivel az autópálya-építés is kormányzati kezességvállalással történik, a kabinet törvényi felhatalmazás birtokában döntött úgy, hogy közbeszerzési tenderen kívül valósuljon meg.
Közbeszerzési tapasztalatokKEDVEZŐ TENDENCIÁK
• 2000-ben 524 milliárd forint értékben valósult meg közbeszerzés, a 2001. évre 600 milliárd forintra prognosztizálják ezt az összeget
• Nőtt a közbeszerzési eljárások száma
• Magasabb a széles körű nyilvánosságot és esélyegyenlőséget biztosító nyílt eljárások részesedése (76 százalék), 12 százalékra csökkent a korrupcióveszélyt rejtő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma
• Bővült a jogorvoslatot igénybe vevők köre
KEDVEZŐTLEN TENDENCIÁK
• Sok költségvetési szerv még mindig időt rabló procedúrának tartja a közbeszerzést
• A dologi kiadások terén kicsi a lebukásveszély, nincs kontroll, ezért inkább a törvény megkerülésével szerzi be szükségleteiket
• Hat évvel a törvény hatályba lépése után még mindig sok a jogszabály-értelmezési nehézség
• A központosított közbeszerzéseknél nem képesek felmérni az igényeket
• Időnként részekre bontják a beruházást, hogy ne kelljen pályázatot kiírni
• Szubjektív értékelésre is módot ad a jelenlegi bírálati szisztéma (már a parlament előtt van az objektívebb döntést biztosító szempontrendszer)
MEGTALÁLTÁK A KISKAPUT? Szalay Gábor leszögezi: amikor ez a passzus született, senki nem gondolt arra, hogy lesz kabinet, amelyik visszaél a helyzettel, s éppen a legnagyobb beruházásait valósítja meg a törvény megkerülésével. Tapsolhatunk, hogy esélyegyenlőség van és nyílt verseny, ám eközben az igazán jelentős megbízásokat kiválasztott cégek kapják. A képviselő érvelése szerint cinizmusra vall, hogy az egyik magas rangú kormánypárti politikus a téma parlamenti vitájakor az ellenzéki padsorok felé fordulva megjegyezte: “Lám, mi megtaláltuk a kiskaput.”
“Minden a törvények betartásával történik” – hárítja el a kritikát Perlaki Jenő fideszes országgyűlési képviselő. Mint fogalmaz, a közbeszerzési törvény nem csodaszer, arra azonban mindenképpen jó, hogy láthatóvá váljon a közpénzek elköltése. “Nem lehet tudni, menynyit takarítottunk meg, de az biztos, hogy néhány milliárddal kevesebbet költöttünk el az alkalmazott törvényes technikákkal, mintha más megoldást választottunk volna.” Egyetért a hazai kis- és középvállalkozások preferálásával, mert az uniós csatlakozás után úgyis nyílttá válik a verseny, s legalább addig is javulnak a magyar cégek pozíciói.
“Kérdéses azonban, hogy preferálásuk mindenáron való keresztülvitele nem üt-e vissza” – ismeri el a kormánypárti képviselő is. Felmerülhet, hogy a nyertesnek nyilvánított kisebb cég rosszabb minőségű szolgáltatást nyújt, mint a tőkeerős, fejlett technológiával dolgozó, ám a versenyből kirostált nagyobb társaság.
A leggyakoribb nyertesekA TENDEREK SZÁMA SZERINT
1. Strabag Hungaria Rt.
2. Johnson & Johnson Kft.
3. Magyar Aszfalt Kft.
4. B. Braun Medical Kft.
5. Human Trade Kft.
6. Hungaropharma Rt.
7. Alterra Kft.
8. Siemens Rt.
9. Allegro Kft.
10. Euromedic Pharma Rt.
11. Interimport Kft.
12. Diagnosticum Rt.
A TENDEREK ÉRTÉKE SZERINT
1. Siemens Rt.
2. Középületépítő Rt.
3. Arcadom Rt.
4. Zalai Ált. Építési Váll. Rt.
5. Magyar Építő Rt.
6. Orsz. Villamostávvez. Rt.
7. Innoterv és Polyduckt Rt.
8. Magyar Aszfalt Kft.
9. Tokaji Triász Konzorcium
10. Alba Regia Rt.
11. Compaq Computer Kft.
12. Alterra Kft.
Forrás: Perfekt Rt., Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft
ÖT SZÁZALÉK KENŐPÉNZ. A kormánypárti oldal kitart amellett, hogy eljárásuk nem gerjeszt korrupciót, másrészt a közbeszerzés sem biztosít teljes védelmet a kenőpénzek felkínálása és elfogadása ellen. Figyelemre méltó a Transparency International jelentése, amely szerint 1999-ben a közbeszerzések összértékének mintegy 5 százaléka – 20-25 milliárd forint – vált kenőpénzzé Magyarországon. “Ilyen esetekben abban bízom, hogy a méltatlanul mellőzött cégek jogorvoslatot kérnek, a döntőbizottság és a bíróság pedig gyakrabban alkalmazza a bírságolás intézményét. Ha a parlament elfogadja, a közbeszerzési érték akár 60 százalékával is sújthatják a törvényt szándékosan megkerülőket. Százmilliós beszerzésnél már kellő visszatartó erő lehet 60 millió forint bírság”.
“A legjobb törvény mellett sem zárható ki a megvesztegetés lehetősége” – erősíti meg a fenti véleményt Berényi Lajos is, aki sajnálatosnak tartja, hogy sem az önkormányzatoknál, sem a minisztériumokban nem fordítanak kellő figyelmet az ellenőrzésre. Az esetleges külső kontroll csak hónapok, évek múlva világít rá a hibákra. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési és gazdasági igazgatósága eredetileg öt kategóriában 175 személygépkocsi beszerzésére írt ki pályázatot, ám végül ötször annyi autót vásároltak az intézmények. A Belügyminisztérium közbeszerzési főigazgatóságánál sem figyelt fel senki arra, hogy 1998-ban 880 millió forint értékben kötöttek bútorbeszerzési keretmegállapodást, ám 1,7 milliárd forinttal többet szállított a nyertes cég.
