2008-ban a Google és a Facebook részesedése a magyar online reklámtortából még csak 17 százalékos volt, idén ez már 48 százalékra emelkedett. A jelenleg 50 milliárd forintos online piacból származó bevétel fele azonban a tengerentúli multicégeknél – Google, Facebook és mások – landol. Miközben ezek a cégek használják a hazai infrastruktúrát, semmit sem költenek azok fejlesztésére, nem mellékesen letarolják a hazai reklámpiacot is, viszont adót alig vagy egyáltalán nem fizetnek Magyarországon. Jogos tehát az igény, hogy az állam valahogyan bevételt szeretne látni ezektől a cégektől.
Három éve Spanyolország, öt éve Franciaország, még régebben Németország próbálta megadóztatni a Google-t és a Facebookot – sikertelenül. Nicolas Sarkozy akkori francia elnök 2010-ben jelentette be, hogy a Google-féle keresőmotorokon és internetportálokon megjelenő reklámok után 50, majd évi 35-40 millió eurót szednek be a szolgáltatóktól. Az adót a szolgáltatókkal fizettették volna, de ez jogilag megkérdőjelezhetőnek bizonyult, és végül az elképzelés ugyanúgy megbukott, mint pár éve az olaszok kísérlete. Utóbbiak azzal próbálkoztak, hogy hirdetést feladni csak a helyi ügynökségen keresztül engedtek, akik biztosították volna az adóalany keletkeztetését is. Azonban ez a próbálkozás is megbukott.
Ki lesz a Google-adó alanya?
Deutsch Tamás miniszteri biztos pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: tanulni fognak ezeknek az országoknak a kudarcaiból. Állítása szerint közös európai megoldást szorgalmaznak, ugyanakkor nem várnak az unióra, mert „a malmok lassan őrölnek Brüsszelben”.
Kérdésünkre, miszerint ki lesz a készülő Google-adó törvény alanya, Deutsch Tamás azt válaszolta:
Normatív szabályozást szeretnénk, azt, hogy az említett cégek jelenjenek meg adóalanyként Magyarországon.
A szándék feltehetően az, hogy a kiemelkedően nagy árbevétellel rendelkező tengerentúli IT-cégek ne tudjanak kibújni a hazai reklámadó megfizetése alól. Deutsch szerint csak olyan megoldás jöhet szóba, amely nem jelent plusz adóterhet a hazai szolgáltatóknak, sem a magánszemélyeknek. A törvényjavaslatot, aminek része a Google-adó is, várhatóan november végén terjesztik a Parlament elé.
Korábban Deutsch úgy nyilatkozott: a tengerentúli multicégeket nem feltétlenül adóztatni szeretnék, hanem „nyitottak a külön megállapodásokra, illetve a kizárólagos szerződések” megkötésére is. Kérdésünkre ezt úgy pontosította, erre is van külföldi tapasztalat, a franciák például egy “internetes fejlesztési alapot” hoztak létre, amibe a Google-nak is kötelezően be kellett fizetnie. A kormány azonban nem ilyet akar, hanem normatív adószabályt – mondta. Vagyis az alap kérdése már lekerült a napirendről.
A kormány szerint az 50 milliós online reklámtortából a Google, Facebook és más nagy cégek részesedése 48 százalékos, a hazai szolgáltatóké 52 százalék. A reklámadó legmagasabb összege évi 14 milliárd forint volt, de ezt csak a hazai szolgáltatók fizették. Ennek alapján mi úgy kalkulálunk, hogy a reklámadó mintájára létrehozott Google-adóból a kormányzat évi 10-12 milliárd forint bevételre számíthat.
