Nagyvilág

Obama: a szír konfliktusból nem lesz amerikai-orosz háború

Az amerikai elnök kijelentette, hogy nem áll szándékában a szíriai konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország közötti, helyettesítő erők által megvívott, áttételes háborúvá (proxy war) változtatni, és hogy nem kíván együttműködni Moszkvával a szíriai rezsim ellen harcoló összes erő megsemmisítésében sem.

Barack Obama azzal kapcsolatban nyilatkozott erről a Fehér Házban megtartott sajtóértekezletén pénteken, hogy az Egyesült Államok és Oroszország légiereje az elmúlt napokban Bassár el-Aszad szíriai elnök más és más ellenfeleit bombázta.

“Ez nem valami szuperhatalmak közötti, sakktáblánál vívott verseny” – mondta az amerikai elnök.

Obama bírálta Oroszországot a Szíriában az ellenzéki erők ellen “válogatás nélkül” végrehajtott légicsapások miatt, és leszögezte, hogy ha az orosz légi hadjárat továbbra is ugyanebben a szellemben folytatódik, akkor Washington nem fog együttműködni Moszkvával “az Aszad-ellenes erők megsemmisítésére irányuló orosz kampányban”.

Az elnök szerint szíriai stratégiájának bírálói csak “mellébeszélni” tudnak, amikor arra kérik őket, hogy vázoljanak fel alternatívát azzal szemben.

Obama és Vlagyimir Putyin orosz elnök több mint kétévi kihagyás után hétfőn tartott először hivatalos kétoldalú találkozót az ENSZ-közgyűlés 70. ülésszakának nyitánya keretében. Oroszország szerdán indított először légicsapásokat Szíriában – amerikai tisztségviselők szerint nem az Iszlám Állam terrorszervezet állásai ellen. Az orosz gépek először pénteken támadták az Iszlám Államot.

A New York-i orosz-amerikai csúccsal kapcsolatban Obama arról számolt be, hogy ott arra az esetre ajánlotta fel együttműködését Putyinnak, ha az orosz elnök közben tud járni a szíriai politikai rendezésért Iránnál és Aszadnál. Úgy vélekedett, hogy Moszkva beleragad az “ingoványba”, ha az orosz elnök nem az Iszlám Államra összpontosít és nem segít egy olyan politikai átmenet megvalósításában, amelynek eredményeképpen Aszad lemond majd a hatalomról.

Obama igyekezett elszigeteltként bemutatni az orosz erőfeszítéseket, rámutatva, hogy Putyin koalíciója csak Iránból és Aszadból áll, miközben “a világ többi része” az amerikai vezetésű koalícióhoz csatlakozott. Álláspontja szerint Oroszország nem lát különbséget az Iszlám Állam és a szíriai ellenzék között, és Moszkva “nézőpontjából ők valamennyien terroristák”.

Olyan politikusokat kell választani, akik szigorítanák a fegyverhez jutást

Az oregoni főiskolai mészárlással kapcsolatban Barack Obama elmondta, hogy elnökségének hátralévő részét a fegyveres erőszak elleni fellépésre kívánja felhasználni. Az elnök azonban nem a törvényalkotás terén próbál meg fellépni – amit eleve lehetetlenné tesz, hogy a kongresszus mindkét házában a republikánusok vannak többségben – hanem a problémának a közvéleményben való tudatosítása terén.

Rendszeresen fogok erről beszélni, politikai kérdést fogok csinálni belőle. Mert a tétlenségünk politikai döntés, mondta azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban néhány hónapos rendszerességgel megismétlődnek a lőfegyverrel elkövetett csoportos emberölések.

Úgy vélekedett, hogy kevesebb lenne a gyilkosságok száma, ha nehezebbé válna a fegyverhez jutás. Arra bátorította az amerikaiakat, hogy olyan politikusokat válasszanak meg, akik az általa helyesnek mondott álláspontot képviselik.

Az elakadt szövetségi büdzsével kapcsolatban Obama sürgette a kongresszust, hogy az amerikai gazdaságnak a globális növekedés lassulása közepette okozható kár elkerülése érdekében mielőbb szavazza meg az október 1-jén már elkezdődött 2016-os pénzügyi évre szóló költségvetést. Szavai szerint a törvényhozás által a héten elfogadott, december 11-ig szóló átmeneti büdzsé magában hordozza annak lehetőségét, hogy karácsony előtt újabb válság alakuljon ki. Kijelentette, hogy több átmeneti költségvetési törvényt nem fog aláírni.

Az elnök szerint a (republikánus többségű) kongresszus nem kacérkodhat azzal, hogy részlegesen ismét megbénítsa a szövetségi kormányzat munkáját. A költségvetés elfogadásának kérdése a várakozások szerint élesen vetődik majd fel az amerikai képviselőházban, ahol a többségi republikánusok között utódlási harc folyik a posztjáról október végén távozó John Boehner elnöki helyéért.

A jelenleg 18,1 ezer milliárd dolláron álló adósságplafon november elején esedékes emelésével kapcsolatban leszögezte: nem hajlandó újból belemenni olyan, a költségvetési kiadások csökkentéséről szóló alkudozásba, amely 2011-ben – a történelem folyamán először – a mesterséges csőd szélére sodorta az országot. “Nem fogunk oda visszatérni” – mondta.

Az elnök sajtótájékoztatóján nem kívánta kommentálni azt a lehetőséget, hogy esetleg alelnöke, Joe Biden is beszállhat a Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltségéért folytatott küzdelembe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik