Megdöbbentőnek tartják az Alkotmánybíróság keddi döntését a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazás támogatói.
A népszavazási aláírásgyűjtéshez csatlakozott Liga Szakszervezetek szerdai sajtótájékoztatóján, a népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár József elmondta: megütközött a döntésen, mellyel a testület alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a Kúria korábbi határozatát, mely engedélyezte volna a népszavazást. Várja az Alkotmánybíróság érvelését, mert szerinte puszta költségvetési szempontok nem írhatják felül az egyenlő bánásmód elvét.
Évi 40-50 ezer embert jelentene
Bodnár szerint megalapozatlanok a népszavazás ellenzői által megfogalmazott költségvetési aggályok, mert a 2013-as zárszámadási törvény szerint 154,5 milliárd, a 2014-esben 184,6 milliárd forint maradt a nyugdíjalapban. A 2017-től 2020-ig tartó időszakban 150-180 ezer férfit érinthet a negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetősége, ezzel hetven százalékuk élne. Ez évente 40-50 ezer embert jelent.
”Ha valaki 40 évet ledolgozott, adott esetben kemény fizikai igénybevétellel járó munkakörben, majd az egészségügyi vizsgálaton kipontozódott, nincs esélye újból elhelyezkedni” – mondta a szakszervezeti tisztségviselő, hozzátéve, hogy az ő számukra a korai nyugdíjazás lenne megoldás.
Gaskó: Pofon a demokráciának
Gaskó István, a Liga elnöke hangsúlyozta: a társadalom támogatta a népszavazási aláírásgyűjtést, a szakszervezetek július óta százezer körüli aláírást gyűjtöttek össze, és a pártok is jelentős mennyiségű aláírást szedtek össze. A szakszervezeti vezető vélekedése szerint novemberig bőven összejött volna a szükséges kétszázezer hitelesített aláírás. Gaskó szerint a döntés pofon a demokráciának. Hozzátette: a mostani törvények akadályozzák a népszavazást azért is, mert míg korábban elég volt kétmillió egybehangzó szavazat egy népszavazás eredményességéhez, most a választók felének az urnákhoz kell járulniuk, hogy érvényes legyen egy népszavazás.
Ugyanakkor Dessewffy Alice ügyvéd, aki az egyik, népszavazás ellen alkotmányjogi panaszt benyújtó személyt képviseli, azt mondta: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg.
Az Alkotmánybíróság határozatát a részletes indoklással hivatalosan a jövő héten teszik közzé, de a testület indokoltnak tartotta, hogy korábban tájékoztatást adjon a döntésről, tekintettel az ügyben folyó aláírásgyűjtésre.
