Oroszország úgynevezett hibrid háborút visel Ukrajnában, emiatt az Európai Unió és az USA is szankciókat vezetett be ellene. Vlagyimir Putyin Oroszországa szankciókkal válaszolt erre, ennek köszönhetjük a kacsabezúzást is.
Hazánk külügyminisztériuma azonban optimista: ugyan megsínylette a magyar agrárexport az európai élelmiszerre kivetett orosz embargót, de “a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok nem rekedtek meg” – írja a tárca keddi közleményében.
Azt írják, az utóbbi egy évben több mint 100 millió euró, azaz 30 milliárd forint értékű beruházásban működtek közre magyar cégek. Építettek autó- és konzervgyárat, gyógyszerüzemet, részt vettek állattartó telepek kialakításában, szállítottak gépeket húsüzemeknek, sőt nemrég 50 darab magyar gyártású kompozit buszkarosszéria is kerül Oroszországba. A csúcs persze a Vlagyimir megyei halnevelő telep, amiben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete is részt vesz.
Azt hinné, hogy konyec, vége van? Hát nem, merthogy egy hazai padlógyártó cég – írd és mondd – kétezer orosz iskola felújításában vehetett részt, kétmillió euró értékben. Érdekesség, hogy Budai Gyula most épp a Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa, és szerinte
„ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az embargó ellenére is van lehetőség a magyar vállalkozások, cégek számára, hogy az orosz piacon megjelenjenek, hogy ott üzleteket köthessenek.”
Hozzátette, a túlélés egyik eszköze orosz-magyar vegyesvállalatok létrehozása.