A Spitz család 1900-ban magyarosította a nevét Szilárdra, amikor Leó még csak két éves volt. Zsenije már 13 évesen megmutatkozott. Amikor bátyja, Béla diftériás lett, elkülönítették testvéreitől – ekkor Leó egy kis távíró berendezést készített, amivel kommunikálni tudtak egymással. Az első világháborúban tüzérként szolgált, de gyakori megbetegedése miatt tartalékos állományba helyezték.
Kibontotta a gordiuszi csomót
A magyarországi antiszemita légkör hamar elűzte Budapestről, épp hogy megkezdett tanulmányait 1920-tól a berlini Műszaki Egyetemen folytatta, ahol többek közt Albert Einstein, Erwin Schrödinger vagy Ernst Haber oktatta. Korai kutatásaival hozzájárult a későbbi kvantumfizika, az információelmélet és a kibernetika kifejlődéséhez, 1929-ben Einsteinnel közösen adott be szabadalmat egy részecskegyorsítóra, munkájuk eredményeként pedig két évvel később az elektronmikroszkópot is feltalálták – írja a Rubicon.hu.
Származása miatt Németországból Angliába költözött Hitler hatalomra kerülése után. Egy előadás fordította az atomkutatás felé, amelyben Sir Ernest Rutherford úgy vélte: a maghasadás soha nem válhat az emberiség hasznára, mert azt földi környezetben nem lehet reprodukálni. Szilárd azonban rájött, hogy ha találunk egy atomot, ami egy neutron hozzáadása esetén kettőt bocsát ki magából, elindítható az a robbanással végződő láncreakció. Elméletére 1934-ben szabadalmat nyújtott be, és 1939-ben, már az Egyesült Államokban arra is rájött, hogy ez az elem az urán.
Rettegett alkotásától
Jelentős érdemei voltak a nukleáris láncreakció feltételeinek megteremtésében, de nem nézte jó szemmel, hogy programja a hadsereg befolyása alá kerül. Meggyőződése volt, hogy a készülő atomfegyver elpusztítja majd az egész világot. Heves tiltakozása miatt a CIA megfigyelése alá került, mert azt gondolták, összejátszik a nácikkal. Pedig csak megértette, hogy az új fegyver nemcsak elképesztő pusztításra képes, de az egész bolygó számára jóvátehetetlen károkat okozhat.
A továbbiakban aggódva figyelte a hidegháború eseményeit attól rettegve, hogy találmánya elpusztítja a világunkat. De nemcsak rettegett, tett is ellene. Több atombomba-ellenes konferenciát szervezett, személyesen járt Hruscsovnál, és közvetített az 1962-es kubai rakétaválság idején is. Ő szorgalmazta először a Fehér Ház és Kreml közötti forródrót kiépítését, hogy az állandó kommunikáció enyhítsen a feszültségen. Egy San Diego melletti kutatóközpontban érte a halál 1964. május 30-án. Álmában vitte el egy szívroham. Hamvainak egyharmada Amerikában van, egyharmadát 1998-ban helyezték örök nyugalomra a Kerepesi Temetőben, egyharmadát pedig végakarata szerint léggömbbel szélnek eresztették.
Marslakók Amerikában
És miért neveztük Szilárd Leót “földönkívülinek”? Mert ő maga ihlette ezt humorosan. A negyvenes években Los Alamosban terjedt el a szóbeszéd a tudósok között, miszerint a Földön két értelmes faj van, az ember és a magyar. Öt, Amerikába emigrált honfitársunk kapcsán feltételezték ezt, akik mindannyian zseniális elmék voltak, egymás között pedig egy érthetetlen, semmihez nem hasonlítható nyelven beszéltek. Teller Edéről, Neumann Jánosról, Wigner Jenőről, Szilárd Leóról és Kármán Tódorról volt szó.
Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas fizikus hosszasan boncolgatta, hogy a világegyetemben törvényszerűen létező más értelmes fajoknak már bizonyosan el kellett jutniuk a Földre, Szilárd Leó tömören válaszolt: “Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat”. Nem hiányzott a humor sem. Teller Ede, Amerikában Edward Teller büszke volt E.T. – extraterresztriális, azaz földönkívüli – monogramjára, és még panaszkodott is: “Kármán lehetett, akinek eljárt a szája”. Szilárd Leó pedig csak sejtelmes “talán” választ adott, amikor marsi származásáról kérdezték.
