Szinte napra pontosan hetven éve, 1944. június 17-én, 747 hódmezővásárhelyi zsidót hurcoltak el a városi zsinagógából. A vásárhelyi holokauszt áldozatainak emlékére, a vészkorszak idején meggyilkolt, megkínzott illetve deportált, kisemmizett helyi zsidóság előtt tisztelegve vasárnap délután emlékművet avattak az izraelita templom kertjében.
Nagy Attila szobrászművész és Rományi László belsőépítész, iparművész Emlékezés-emlékeztetés című, a koncentrációs táborok világát megidéző, vasúti talpfákat és drótkerítéseket szimbolizáló alkotását a két művész, valamint Lázár János, Almási István és Gyulai József, Széchenyi-díjas fizikus adta át a helyi gyülekezetnek és a városnak.
Forrás: Vásárhely24/Frankó Máté
A professzor az avatóbeszédében felidézte egy Bergen-belsenbe hurcolt, a tábor felszabadítása előtt egy nappal meggyilkolt gyermekkori barátja, és egy, a vészkorszak idején hozzá közel álló család „szomorúan hagyományos” tragédiáját, de beszélt saját emlékeiről, meghurcoltatásáról is. Elmondta, hogy ő „egy hittel katolizált, a deportálásba csak belekóstoltatott félvér fiú” hogyan élte túl a holokausztot katolikus anyja állhatatos szeretetének és egy Szegeden szolgáló német katonatiszt kegyének köszönhetően.
Az elmondott történetek kapcsán hangsúlyozta, nem áll szándékában relativizálni a holokauszt milliók életét követelő szörnyűségeit, mégis ezek a személyes történetek azok, amelyek a témához való hozzáállását meghatározták, és amelyek kézzel fogható tanúságul szolgálhatnak a következő generációknak.
Gyulai József a beszéde végén arra hívta fel a figyelmet, a magyarországi zsidóság tagjait izraelita vallású magyaroknak és nem egy társadalmi kisebbségnek kell tekinteni.
Forrás: Vásárhely24/Frankó Máté
Az izraelita vallású magyar koncepciónak ma is dominálnia kell a közfelfogásban. Elvárom, hogy ezt a mai Magyarország is következetesen képviselje, és elszólásként is kerülje a zsidó kisebbség megnevezést. Kisebbséggé csak magát annak deklaráló népcsoport válhat, a többség nem teheti meg, hogy nemzettársai egy részét kisebbségi sorba taszítsa – zárta a beszédét a fizikaprofesszor, hozzátéve a vásárhelyiek jó úton járnak e tekintetben. Mint fogalmazott, a most átadott emlékmű is a múltért felelősséget vállaló megbánás, valamint a nem felejtő megbocsátás szimbóluma.
Az emlékműavatást követően a Pénzügyőr Zenekar fúvósai adtak koncertet a zsinagóga épületében, de Rományi László Gyász, a holokauszt emlékére című kiállítását is megtekinthették az érdeklődők.
