Huszonegy sérültet szállítottak kórházba a mentők azt követően, hogy összeütközött két vonat az Aszód-Balassagyarmat vonalon vasárnap. Tizenkilenc ember könnyű sérüléseket, jellemzően zúzódásokat szenvedett, egy középkorú férfinak viszont eltört a lába, egy ugyancsak középkorú nőnek pedig a bordája.
A Vasutasok Szakszervezete szerint tavaly tíz, de idén is már öt olyan figyelmetlenségből vagy műszaki hibából adódó “vonatveszélyeztetési” helyzetet hozott nyilvánosságra a MÁV, amely akár tragédiával is végződhetett volna. Meleg János a VSZ elnöke azt mondta a Hír24-nek, hogy ők már több mint egy hónapja szóltak, hogy ha nem tesz valamit a MÁV, akkor az ilyen balesetek csak sokasodni fognak. Szerinte bár a vasárnapi eset okát még vizsgálják, ezek a balesetek jórészt figyelmetlenségből adódnak és ennek egyetlen oka van: a hatalmas leterheltség.
Mérték a vasutasokat
A szakszervezeti vezető azt mondja, hogy ők mérik a kollégáik egészségügyi terhelését. A Hír24-nek küldött dokumentumból az látszik, hogy például az egyik budapesti forgalmi szolgálattevő olyan körülmények között dolgozik, ami valóban, a szakemberek szerint is kétséges.
Meleg János azt mondja, egy ilyen pozícióban, egy műszakban 700 olyan döntést kell meghoznia a dolgozónak, amelyek közül akár egy feladat elmérése is emberéleteket követelhet. És ezt nem segíti, hogy a vizsgálat szerint ezen a szolgálati helyen a „fiziológiai szükségletek kielégítésének lehetősége – beleértve az étkezési lehetőséget is – korlátozott”. De a dokumentum így folytatódik:
„A szociális helyiség tekintetében nemek szerint kell mellékhelyiséget, mosdóhelyiséget biztosítani legalább folyóvizes kézmosás és kézszárítás lehetőségével, továbbá elsősegélynyújtó felszerelésről (mentődoboz) és elsősegélynyújtásra kiképzett személyről is gondoskodni szükséges.”
Vagyis ha jól értjük a tanulmány megállapításait, 2015-ben van olyan fontos pozíció a Magyar Állam Vasutaknál, ahol koedukált WC van. De szintén ez a vizsgálat beszél arról, hogy az adminisztrációs teher olyan mértékű, hogy „az megnehezíti a munkavégzést, bizonyos munkaszituációkba időkényszert okoz, elvonva a dolgozó szabad figyelmi kapacitását a forgalomirányítási teendőktől”.
120/perc
Meleg János azt mondja, nem csak forgalmi szolgálattevőt vizsgáltak, de például jegykezelőket is. Ez a vizsgálat még nincs teljesen kész, de azt már lehet tudni, hogy van olyan éjszakai jegyvizsgáló, akinek a stressz miatt egész műszakban 120-as pulzusa van.
A szakszervezeti vezető arra kéri a kormányt, hogy szüntesse meg a létszámhiányt a vasútnál, adjon pénzt új emberek képzésére, a jó és biztonságos munkakörülmények megteremtésére.
„Főként az emberhiánnyal és a munkavállalók túlterheltségével magyarázható, hogy adott esetben a dolgozók figyelmetlenebbek a kelleténél, és ez vezetett oda, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt az olyan vonatveszélyeztetéses esetek száma, amelyeknek következtében egyszerre két szerelvény került egy vágányra, egymással szemben, vagy egymás mögé, s csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lett baleset.”
Fotók: MTI/Mihádák Zoltán
A MÁV is látja
A vasúttársaság hasonló utánpótlás problémákkal küzd, mint számos más munkáltató az országban. Ezt már a Kommunikációs Igazgatóság írta a Hír24-nek. Szerintük is hiányzik legalább 300 munkavállaló a cégtől, de ennek a szakmunkásképzés korábbi átalakítása, a vasutas szakközépiskolák egy részének megszüntetése az oka. Igaz persze, hogy így is brutális a létszám. A MÁV adatai szerint jelenleg egy ceglédnyi ember dolgozik a cégnél. Ebből a több mint 38 ezres létszámból hiányzik még vagy 300 vasutas. A cég már tárgyal a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, és a szakképző iskolákkal is, de ha szigorúan nézzük, akkor ez a mostani problémát aligha oldja meg.
Pénz, pénz, pénz
A Vasutasok Szakszervezete szerint 800 ezer túlórát dolgoznak a vasutasok. Vagyis nincs idő arra, hogy várjanak. Meg kell emelni az itt dolgozók bérét és vonzóvá kell tenni ismét a vasutat. Vagyis pénz kell, a tulajdonos pénze kell. Vagyis a Magyar Államé.