Székesfehérváron már 14. alkalommal szervezték meg a játéktörténeti konferenciát, ám a Hetedhét Játékmúzeum először adott otthont a programnak. Az előadókat, a szakma képviselőit és a szép számmal megjelent érdeklődőket Brájer Éva alpolgármester köszöntötte: “A magyarok a legmostohább körülmények között is sorra produkáltak, produkálnak ragyogó teljesítményt. Így volt, van, s remélhetőleg lesz ez a kultúra területén is. Folyamatos átalakulás tanúi, elszenvedői vagyunk, ám tekinthetjük ezt lehetőségnek is: meghatározzák ugyan számunkra a főbb irányokat, a finomhangolás viszont a mi dolgunk. ” – hangsúlyozta az alpolgármester.
Moskovszky Éva művészettörténész és Widengård Krisztina, Réber László Svédországban élő lánya adományának köszönhetően a két értékes gyűjtemény május óta méltó helyen, a Hiemer-házban tekinthető meg. A Hetedhét Játékmúzeum kialakítására Székesfehérvár Önkormányzatának saját forrása mellett alapítványi és pályázati támogatásokat is sikerült bevonni.
Dr. Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztérium Közgyűjteményi Főosztály főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte: „ A múzeumok, közgyűjtemények mai feladata a kor követelményeinek megfelelő üzenetek közvetítése. Úgy látom, hogy a Hetedhét Játékmúzeumban tudják, mit akarnak elérni, vannak céljaik, és mindent megtesznek ennek megvalósítására. Székesfehérváron nagy szerepe és terepe van a kultúrának, látják. Hosszú távon ez egy jó befektetés.” – tette hozzá a főosztályvezető.
A délelőtti előadások a Moskovszky – gyűjteményhez kapcsolódtak és elsősorban babatörténeti előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. A témát kiszélesítve azonban szó esett a gyermekkor-történetről is, valamint arról, hogyan játszottak a gyermekek a dualizmus korában. A babákhoz tartozó kiegészítők is teret kapnak, így például a porcelánok, amelyek a fehérvári gyűjteményben is szép számmal megtalálhatók.
A nap második felében a Réber László-kiállítás került a középpontba, ezen belül is főleg az illusztrátor karikatúrái. Az előadók mindannyian a grafikus munkásságának alapos ismerői, többen közülük közvetlen szerepet játszottak abban, hogy a gyűjtemény Székesfehérvárra kerüljön és elnyerje végleges formáját. A délutáni előadók között szerepelt többek között Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény igazgatója is. Az ő nevéhez fűződik a 2005-ben a Csók István Képtárban az 1960-as évek magyar grafikáját bemutató kiállítás, amelynek kapcsán először felmerült a Réber-hagyaték székesfehérvári elhelyezése. Gärtner Petra művészettörténész, a Réber László kiállítás rendezőjének előadását szintén délután hallhatta a közönség.
