A kötelező egészségbiztosítás intézménye, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, reálértékben csökkenő pénzügyi eszközökből az állampolgárok számára egyre szűkebb körű és egyre alacsonyabb színvonalú egészségügyi ellátást képes biztosítani. Nyilvánvaló, hogy bár a közellátó rendszertől várja a lakosság többsége az alapvető ellátást, az állampolgárok kénytelenek lesznek új módokat keresni a betegség miatti növekvő anyagi terhek elviseléséhez, illetve ezen egyre terebélyesebb kiadási ág magánfinanszírozásához.
Számunkra három forrás – a társadalombiztosítás, az egészségpénztár és a biztosítás – a meghatározó, mert az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása alapvetően hármójuk együttműködésével oldható meg. Minden szereplő jellemzően más-más fázisát finanszírozza, illetve finanszírozhatja az egészség megőrzésével, vagy helyreállításával kapcsolatos tevékenységeknek – hangsúlyozta Molnár László, a Generali Biztosító osztályvezetője. Az egészségpénztár az egészség megőrzésére irányuló prevenciós tevékenységeken kívül egy betegség utáni, az egészség helyreállítását célzó rehabilitációs folyamat költségeit, a társadalombiztosító a gyógyító eljárások zömének átlagos színvonalon történő végrehajtásának költségeit, a magánbiztosító pedig részben a társadalombiztosító által nem fedezett tevékenységek, részben az átlagos színvonalat meghaladó színvonalú eljárások (többlet) költségeit finanszírozza.
Munkaadók szerepe
Mindebben a munkáltatók is részt tudnak venni, hiszen a fejlett piaci és kulturális feltételek mellett működő államokban az úgynevezett „employee benefit”, vagy munkavállalók számára pluszelőnyöket kínáló program a vállalati humánpolitika talán egyik leghatékonyabb eszköze, hiszen a bérjuttatás mellett igen erős a verseny az „egyéb juttatások” tekintetében is. A szinte személytelen bérjuttatásokkal ellentétben ez a program szorosabb kapcsolatot épít a munkaadó és a munkavállaló között, s igen jó motivációs eszköz, a sikeres és tapasztalt munkavállaló megszerzésének és egyúttal megtartásának a záloga. A megfelelően kialakított program szolgáltatása többet érhet, mint az azonos, pusztán forintértékű bérjuttatás, ugyanakkor a munkáltatónak mindez kevesebbe kerül, mert a program egyes elemei kedvezményekkel támogatottak. Ennek fontos eleme a baleset és egészségbiztosítás, amelynek keretében a munkaadó előre tervezetten fizeti a biztosítási díjat, így egy munkavállaló balesetének és betegségének anyagi kockázatát a biztosító állja. A másik lényeges elem az önkéntes pénztári forma, az ismert és népszerű nyugdíjpénztárak mellett az egészségpénztár intézménye, amely a felmérések szerint a következő években nemcsak vállalati, hanem igen magas egyéni népszerűségre is számíthat a magyar lakosság körében.
Egészségpénztárak
Az egészségi állapotot leginkább befolyásoló tényezők közé a jövedelem, a képzettség, az életmód, a környezeti és munkahelyi ártalmak, valamint az egészségügyi ellátás minősége tartoznak. Bauer Éva, a Generali-csoporthoz tartozó Évgyűrűk Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár igazgatója szerint „az egészségpénztárak e tényezők közül jelentős mértékben tudnak hatni az egyén életmódjának megfelelő irányba történő alakítására és fenntartására, a munkahelyi ártalmak kezelésére, a szolgáltatások minőségének javítására és közvetve az egyén egészségügyi ellátására fordítható források növelésére”. A pénztárak eddigi szolgáltatási tevékenységük jelentős részében a betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat végeztek. Ennek keretében a tagság egészségügyi állapotának felmérésén túl annak folyamatos követése és figyelemmel kísérése is biztosított. A tagdíjakból a pénztár fedezi a betegségmegelőzést szolgáló rendszeres szűrővizsgálatok költségeit, a fogászati szűrés és az alapvető kezelések költségeit, illetve az egészségvédelem és a rekreáció költségeit. Ez utóbbiak körébe tartoznak például a gyógyszertérítések, az optikai szolgáltatások, a fitnesz, a gyógyfürdő, vagy a magánorvosi ellátás.
Járulék- és adóvonzatok
Az állam az egészségpénztári befizetéseket adókedvezményekkel honorálja a munkáltató és a munkavállaló oldalán egyaránt. Mentes a járulékfizetési kötelezettség alól a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett munkáltatói hozzájárulás összegének az a része, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét. Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba (nyugdíj-, egészség-, önkéntes stb.) befizetett éves összeg 30%-a, de maximum évente összesen 100 000 forint. Évi 130 000 forint kedvezményt vehet igénybe az a magánszemély, utoljára az öregségi nyugdíja megállapításának évében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
A munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás nem számít a munkavállalónál bevételnek, így ezután a fenti adókedvezményt sem lehet érvényesíteni. A társasági és osztalékadóról szóló törvény költségként ismeri el a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulást, de ez nem minősül társasági adó szempontjából kedvezménynek. A társasági adó alapját csökkenti az adomány teljes összege és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén. A közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető. A fent meghatározott mértékek együttesen nem haladhatják meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát.
Az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. A kapott támogatás a magánszemély összevont adóalapját növeli, de a kapott támogatás (a tagdíjfizetéshez hasonlóan) 30% adókedvezménnyel elszámolható.
Egészségbiztosítási csomagok díja és szolgáltatása*
1. példa
Informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég, 25–29 éves munkatársakkal, akik közül 15 férfi 5 nő.
| Kórházi napi térítés: |
5 000 Ft |
| Műtéti térítés: |
500 000 Ft |
| A biztosítás díja 20 főre: |
|
| Éves |
376 502 Ft |
| Féléves |
196 617 Ft |
| Negyedéves |
101 446 Ft |
| Havi |
34 861 Ft |
Példák a biztosítási szolgáltatásra:
Mandulaműtét 3 nap kórházi ápolással: 140 000 Ft
Vakbélműtét 5 nap kórházi ápolással: 275 000 Ft
Nyaki csigolya műtéte 10 nap kórházi ápolással: 550 000 Ft
Gerincvelői daganat eltávolítása 16 nap kórházi ápolással: 1 080 000 Ft
2. példa
Építőiparban tevékenykedő cég, 30–34 éves, 20 fő férfi munkaerővel.
| Gyógyulási támogatás: |
100 000 Ft |
| I., II. fokú rokkantság: |
2 000 000 Ft |
| A biztosítás díja 20 főre: |
|
| Éves |
394 578 Ft |
| Féléves |
206 057 Ft |
| Negyedéves |
106 317 Ft |
| Havi |
36 535 Ft |
Példák a biztosítási szolgáltatásra:
Külbokaszalag varrat 3 nap kórházi ápolással: 100 000 Ft
Feszítőín varrat a kézen 3 nap kórházi ápolással: 200 000 Ft
Nyaki csigolya műtéte 12 nap kórházi ápolással: 400 000 Ft
Teljes térdprotézis beültetése: 600 000 Ft
Végleges, 100%-os munkaképesség csökkenés: 2 000 000 Ft
*Generali Biztosító Rt.
Egészségpénztári tagság 20 fővel dolgozó munkáltató esetében
1. példa
A teljes 6 000 Ft/hó/fő egységes tagdíjat a munkáltató fizeti.
Munkáltató költsége:
20 fő x 6 000 Ft/hó x 12 hó = 1 440 000 Ft/év járulékmentes a munkáltató számára
Pénztártagok fedezeti számláján:
– 23 040Ft/év szűrési-szolidáris számla, melyből az évi két szűrés költségét fedezik
– 34 560Ft/év egyéni számla, melyet a tag tetszés szerint saját és közeli hozzátartozói egészségügyi kiadásainak fedezésére fordíthat.
Minden befizetés, melyet a tag a 6 000 Ft/hó egységes tagdíj felett teljesít, teljes egészében az egyéni számlájára kerül. Ezekből a befizetésekből érvényesítheti a 30%-os személyi jövedelemadó-kedvezményt. Pl. 100 000 Ft eseti befizetés esetén a visszaigényelt adó 30 000 Ft, és az egyéni számlán 134 560 Ft-os egyenleget mutat.
2. példa
A munkáltató csak 3 000 Ft/hó munkáltatói hozzájárulást vállal, ebben az esetben a tagnak kell 3 000 Ft/hó befizetéssel kiegészítenie az alaptagdíjat
Munkáltató költsége:
20 fő x 3 000 Ft/hó x 12 hó = 770 000 Ft/év járulékmentes a munkáltató számára
Tag költsége:
12 x 3 000 Ft/hó = 36 000 Ft –10 800 Ft adókedvezmény = 25 200 Ft/év
Pénztártagok fedezeti számláján:
– 23 040Ft/év szűrési-szolidáris számla, melyből az évi két szűrés költségét fedezik
– 34 560Ft/év egyéni számla, melyet a tag tetszés szerint saját és közeli hozzátartozói egészségügyi kiadásainak fedezésére fordíthat
Minden befizetés, melyet a tag a 6 000 Ft/hó egységes tagdíj felett teljesít, teljes egészében az egyéni számlájára kerül. Ezekből a befizetésekből érvényesítheti a 30%-os személyi jövedelemadó-kedvezményt. Pl. 100 000 Ft eseti befizetés esetén a visszaigényelt adó 30 000 Ft, és az egyéni számlán 134 560 Ft-os egyenleget mutat.
Tag teljes költsége: 95 200 Ft/év
Szűrési-szolidáris számlán levő összeg: 23 040 Ft/év
Egyéni számlán levő összeg: 134 560 Ft/év
