Manapság sokan döntenek úgy, hogy rövidebb, hosszabb ideig külföldön is szerencsét próbálnak, vagyis kimennek dolgozni. Ezért különösen időszerű az ado.hu összefoglalója: hogyan számít bele a magyar nyugdíjba a külföldi munkaviszony?
Kivételek
Alapvetően a kétoldalú nemzetközi egyezmények biztosítják, hogy ha valaki más országban dolgozik, a nyugdíjjogosultság kiszámításánál azt az időt is figyelembe vegyék neki. Azonban ha egy adott országgal nincs ilyen egyezmény, akkor ez a szabály rögtön megdől.
Az USA-val például nincs ilyen egyezményünk, így az amerikai és a magyar szolgálati időt nem lehet egybe számítani. Így aki 20 évnél kevesebb magyar szolgálati ideje lesz, az nem kaphat magyar öregségi nyugdíjat, és ha 15 évnél is kevesebb ez az idő, akkor résznyugdíjat sem. Persze könnyen lehet, hogy az illető emiatt nem bánkódik, mert kárpótolja az ottani nyugdíj.
Mi számít bele a nyugdíjas időbe?
Országonként ez igen eltérő lehet. Van, ahol a szolgálati idő, de esetenként (pl. Dániában) elég a x év helyben lakás is. Abban is jelentős eltérés van, hogy egy-egy országban hány év munkaviszony kell a teljes öregségi nyugdíjhoz. Belgiumban például 45 év, míg Spanyolországban mindössze 15 év járulékfizetés is elég – hoz példákat a cikk.
Érdekes, hogy ha az egyik államban munkaviszonyhoz kötött a nyugdíjjogosultság, a másik államban pedig csak helyben lakáshoz, akkor az utóbbi jogosultságot az előbbi állam is elismeri.
Így kaphat nyugdíjat, ha az EU-ban dolgozott
Az unión belül aki másik államban vállal munkát, az ott helyben lesz biztosított (kivétel a kiküldetés, maximum 2 évig). A biztosítotti időt pedig a tagállamok lejelentik egymásnak.
Ha pedig nyugdíj elé kerül a dolgozó, akkor igyekeznek úgy megállapítani a jogosultságát, hogy a lehető legjobban járjon.
Ha egy magyar személyt veszünk például, akkor először is megnézik, itthon megvan-e a jogosultsága, és kiszámítják a nyugdíját. Majd arányosítva megnézik, hogy amennyit külföldön dolgozott, az alapján mennyi nyugdíjrészt kellene fizetniük a külföldi tagállamoknak és mennyit a magyar államnak, az eltöltött szolgálati idők arányában. A kettő közül pedig azt választják ki, amelyik több nyugdíjat eredményez.
Az egy évnél rövidebb szolgálati időre azonban fő szabályként nem állapítanak meg a tagországok külön nyugdíjat. Az ilyen rövid időket a saját tagállami nyugdíjidőbe számítják bele. Kivétel azért itt is akad.
