Nemrégiben kereste meg szerkesztőségünket egy biztonsági őr, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik irodáját őrzi. Vállalkozón, alvállalkozókon keresztül egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazottjaként. Munkaszerződése van, fizetési elszámolást kap, fizetést is, az orvos ellátja. Látszólag tehát minden rendben van a foglalkoztatásával.
Az ügyfélkapun azonban azt látta, nincs nyoma annak, hogy legálisan dolgozna.
Így is elkészült a bevallás
A feketemunkát támasztja alá az is, hogy amikor elmondása szerint megbízta a NAV-ot, készítsék el neki az adóbevallást, akkor azt írták vissza neki, hogy sem bevallás, sem befizetés nem érkezett a munkáltatójától…
S hogy mi lett ezután? A NAV azt kérte, ha van szerződése, fizetési elszámolása, azt küldje be. És ezek alapján elkészítették az szja-bevallását. Az őr nagyon csodálkozott ezen.
Emellett az adóhatóság a férfi tudomása szerint annyit lépett, hogy vizsgálatot indított, még 2013 szeptemberében. Ezt onnan tudja, hogy mint mondta, ehhez többször kértek tőle nyilatkozatokat.
Azóta egyébként már a harmadik munkaerő-kölcsönző vette át őt. Ugyanott dolgozik, ugyanazt csinálja, semmi nem változott, csak a cégek csődöltek be és alakultak újra.
A NAV-ot arról kérdeztük, lehetséges-e az, amit az őr előadott, és ha igen, hogyan.
Ezért nem ellenőrzik
Először is arra voltunk kíváncsiak, a NAV vizsgálja-e, hogy ha kiszervez egy tevékenységet (pl. vagyonvédelem, takarítás, üzemeltetés, stb.), akkor azok az emberek, akik ténylegesen elvégzik a munkát, be vannak-e jelentve. Vagyis utánanéznek-e, hogy például egy szolgáltatás megvásárlásával nem finanszíroznak-e óhatatlanul is feketefoglalkoztatást. Arra gondoltunk, mivel náluk van a nyilvántartás, ez nem lenne nehéz.
Erre a kérdésünkre nem kaptunk egyértelműen nemleges választ, azonban amit írtak, az tulajdonképpen nemet jelent. Mert mint közölték, nem tehetnek másképp.
Válaszuk szerint a NAV szigorú feltételeknek megfelelő szerződések alapján vásárol szolgáltatást. A megállapodáskor azonban „szerződő félként” és nem „adóhatóságként” járnak el. Azt is írták, hogy a jogszabály szerint nincs joguk felhasználni a NAV-rendszerekben rögzített adatokat. Vagyis nem nézhetnek utána a vállalkozóknak.
Azt azonban megnézhetik, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel-e a szerződő fél. Mert ez a lista a honlapjukon bárki számára hozzáférhető. Lehetőségük van még arra is, hogy a szerződő vállalkozást nullás adóigazolás benyújtására kérjék fel. Ezenkívül az állami vagyonról szóló törvény szerint nem szerződhetnek például olyan féllel, amely csődeljárás, felszámolás alatt áll.
Hangsúlyozták azonban, hogy a két szerződő fél – esetünkben a NAV és egy vállalkozás – között polgári jogi jogviszony keletkezik, ami nem teremt hierarchikus viszonyt, hanem mellérendelt szerepről van szó.
Felvetettük még, vajon azt ellenőrzik-e, hogy a vállalási ár fedezi-e legalább a bérköltséget, és az alapvető költségeket. Amire úgy reagáltak, nem a hatáskörükbe tartozó kérdés, hogy a szerződő félnek milyen az üzletpolitikája, megéri-e számára elvállalni az adott munkát. Vagyis ez is egy „nem”.
Bevallás kamupapírok alapján
Mivel az őr elmesélte fura adóbevallása történetét is, ennek is utánajártunk. Vagyis hogy ha egy cég nem küld adatot a dolgozóról, és nem is fizet utána, akkor valóban elkészíti-e a NAV a dolgozója szja-bevallását. Méghozzá a bekért, a cégtől kapott (kamu) papírok alapján. Egyértelmű igent itt sem kaptunk, de a válasz ezt jelenti.
A NAV felvetésünkre leszögezte: hamis papírok alapján nem készítenek bevallást. Azt is hozzátették azonban, hogy amíg az adott adózó bármilyen szempontból nem jelent kockázatot az adóbevételekre, illetve nem merül fel kétség jogkövetését illetően, addig az adóhatóság célzottan nem vizsgálja a benyújtott dokumentumok (bevallások) valódiságát.
Amennyiben azonban a bevallások alapján az adatok valótlansága felmerül, az adóhivatal ellenőrzést indít, amelynek nyomán – ha ez indokolt – vizsgálhatja az adózó munkáltatóját is.
Ellenőrzés csak célhoz kötötten
Mivel az őr említette a vizsgálatot is, ezután arra voltunk kíváncsiak, mi az eljárás, ha kiderül az adóbevallásnál, hogy egy cég nem legálisan foglalkoztatta a dolgozóját, csak falból adott neki papírokat (szerződést, bérelszámolást). Tehát, hogy ilyenkor fülön csípi-e a NAV a céget. Főleg, ha kiderül, hogy a vállalkozás „alkalmazottai” (mint esetünkben az őr) éppen az adóhatóság irodájában dolgoznak.
A válasz a jogszabályra hivatkozva ugyanaz volt: a NAV kizárólag célhoz kötötten (pl. adóellenőrzés keretében) nézheti meg az adatbázisában az adózói adatokat. Például akkor, ha közérdekű bejelentés formájában jut a tudomásukra, hogy egy adott cég nem fizet járulékot az alkalmazottja után vagy nem küld adatokat.
Hozzátették még: amennyiben így tudomásukra jut, hogy egy olyan cég nem teljesíti adófizetési kötelezettségét, amelynek alkalmazottja szerződés keretében a NAV-nál dolgozik, akkor az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kötelesek hivatalból eljárni, illetve adóellenőrzést lefolytatni.
Nem tartják nyilván, hányszor foglalkoztattak náluk feketén
Adódott az újabb kérdés, hogy hány ilyen ügy volt mostanában és mi lett a vége. Csalódásunkra azonban azt a választ kaptuk, hogy az ilyen esetek számosságáról nincs külön nyilvántartásuk, mert az ilyen szempontú leválogatás a NAV törvényben előírt feladatainak teljesítése szempontjából nem tartalmaz releváns információt.
Annyit azért elárultak, hogy előfordultak már ilyen esetek. S ugyanúgy, mint bármely adóellenőrzést, adóigazgatási eljárást, ezeket is a területileg illetékes adó-főigazgatóságok végezték el. A vizsgálatok pedig megállapításokkal zárultak. Vagyis feltehetőleg bírsággal.
Az orvos is elláthatja
Amit még nem értettünk, hogyan lehetséges az, hogy valakit feketén foglalkoztatnak, az orvos mégis ellátja. Hiszen elvileg ezt ellenőrzik. Kiderült, az orvosi ellátás nem feltétlenül függ attól, hogy valaki után ténylegesen fizetnek-e járulékot. Olyan pedig nem fordul elő, hogy valakit nem jelentenek be, de fizetnek utána járulékot.
Viszont a NAV sokszor találkozik azzal, amit az őr elmondott. Vagyis hogy a cégek a foglalkoztatottakat bejelentik, ami alapján az OEP rendszerében megjelenik az adott munkavállaló, és az orvos ellátja. Azonban a havi bevallási, valamint a járulékfizetési kötelezettségüknek már nem tesznek eleget.
Kecske és káposzta
Olvasónk azt mondta egyébként, leginkább azt szeretné, hogy megmaradjon a munkahelye, de ne kelljen feketén dolgoznia. És hogy történjen már végre valami hathatós ebben az ügyben. Meg a hasonlókban. Rákérdeztünk hát, mit tehetne ő, kollégái és a többi hasonló cipőben járó dolgozó. Már csak azért is, mert ha kiderül a feketefoglalkoztatás és az, hogy tudtak róla, őket is megbüntethetik, költségvetési csalásért. Szóval hogyan járjanak el, “kecske és káposzta” jeligére, hogy a munkájuk is megmaradjon, a bejelentésük is meglegyen.
A NAV tanácsa az volt, hogy ha a dolgozó tudja, feketén vagy szürkén foglalkoztatják, ám kiszolgáltatott helyzete miatt nem fordul közvetlenül a munkáltatóhoz, tegyen közérdekű bejelentést náluk. Így megkezdhetik a cég adóigazgatási (és ha indokolt, büntetőjogi) felelősségre vonását is. Hozzátették: a munkavállaló egyébként a bejelentésben kérheti, hogy személyes adatait zártan kezeljék, így nem derül fény a kilétére.
Ha pedig valaki nem biztos abban, hogy munkáltatója szabályosan jár el, érdeklődhet az OEP-nél, amely arról tud tájékoztatást adni, hogy a munkáltató megtette-e az egészségbiztosítónál a jogviszony-bejelentést.
Nos, mindez nemigen „orvosság” a mi társadalmi felelősségvállalással átfűtött biztonsági őrünknek. Hiszen mint elmondta, az ő ügyében már tavaly ősz óta vizsgálódak a NAV. A feketefoglalkoztatás meg azóta is maradt. Csak, mint írtuk a cikk elején, a cégek változtak a feje felett.
