Pénzügy

Keresztes hadjáratot indított a NAV

Márk Edina
Márk Edina

2014. 06. 22. 11:00

Álkutatásokkal spórolt adót sok cég. Az adóhatóságnak azonban elege lett ebből és bekeményített.

A vállalkozások az általuk megrendelt k+f (kutatás-fejlesztés) tanulmányok költségét 2012-ig levonhatták a fizetendő innovációs járulékból. Ez sok esetben arra ösztönözte a vállalkozásokat, hogy ez utóbbi összeg erejéig elemzéseket rendeljenek meg és ezáltal a fizetendő adójukról lényegében maguk rendelkezzenek.

Ráerősít a NAV

Az évek során a komoly és tudományos jellegű tanulmányokon túl sok esetben kevésbé megalapozott tanulmányok is születtek. Ezt tapasztalva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keresztes hadjáratot indított az áltudományos tanulmányokkal szemben, és ellenőrzései során rendszeresen vizsgálja, hogy a társaság által befogadott tanulmány eléri-e a k+f minősítés szintjét – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

„Ezen logika mentén a NAV az elmúlt időszakban számos társaságnál állapított meg innovációsjárulék-hiányt, amely a fizetendő pótlékokkal és bírságokkal együtt többször 100 millió forintos nagyságrendekre is rúgott” – mondja Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. A k+f tanulmányokkal kapcsolatos vizsgálódásnál a NAV szakértőként rendszerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) rendeli ki, hogy minősítse az adózó tanulmányait k+f szempontból. A gyakorlat azt mutatja, hogy az SZTNH sok esetben megtagadja a k+f minősítést; ez szabad utat ad az adóhatóságnak, hogy a társasággal szemben megállapítást tegyen és bírságot szabjon ki.

„Sokszor előfordul, hogy az adóhatóság kifejezetten a k+f tanulmányok megfelelőségének vizsgálata miatt indít felülellenőrzést egy lezárt adóév tekintetétben. Azaz, azok sem érezhetik biztonságban magukat, akiknek az adott adóévét az adóhatóság korábban már vizsgálta.” – hangsúlyozza Fehér Tamás.

Mit tegyünk, ha jön a revizor?

A tapasztalatok szerint a k+f tanulmányokkal kapcsolatos megállapításait az adóhatóság a bíróságok előtt is meg tudja védeni. Sok esetben azonban az adózók eredményesen vehetik fel a küzdelmet a NAV-val szemben. Annak ellenére, hogy a jogszabály kifejezetten nevesíti az SZTNH-t mint kirendelhető szakértőt, nem feltétlenül megalapozott ezen hatóság kirendelése minden k+f minősítési ügyben. Különösen kétségbe vonható a hivatal kirendelése olyan ügyekben, amelyekben valamilyen speciális (például informatikai) szakértelemre van szükség.

Tudni kell, hogy az SZTNH szakvéleményével szemben a jogszabály ugyanazokat az elvárásokat támasztja, mint bármely szakvéleménnyel szemben: teljes körűnek és aggálytalannak kell lennie. Ha a szakvéleményben önellentmondás vagy logikai hiba fedezhető fel, akkor alappal kérhető az SZTNH véleményének felülvizsgálata vagy esetleg új szakértő kirendelése.

A bírósági gyakorlat szerint annak megállapításához, hogy a tanulmány eléri-e a k+f minősítést nem elegendő, ha a NAV csak a kutatás egy kiragadott szakaszát (így például az adott üzleti évben elvégzett kutatást) minősíti. A NAV köteles a kutatás egészét vizsgálni, így azt, hogy a tanulmányt megrendelő társaság az adott kutatási tevékenységgel milyen eredményt ért el – még akkor is, ha az eredmény nem közvetlenül az adott tanulmánynak köszönhető.

Vonjuk be a szakértőt!

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint, ha a NAV eljárást indít, mindenképpen célszerű már a lehető legkorábbi szakaszban a kutatást végző és a tanulmányt készítő céget bevonni. Ők tudják a leghitelesebben elmagyarázni, hogy az általuk végzett munka miért minősül kutatás-fejlesztésnek, és ezért ők a legalkalmasabbak arra is, hogy az SZTNH véleményében szereplő hibákra, önellentmondásokra felhívják a figyelmet.

A NAV esetleges elmarasztaló döntése esetén a társaság a tanulmány készítőjével szemben kártérítési igénnyel léphet fel. „Ha ugyanis a kutatócéggel kötött szerződés kimondja, hogy a tanulmánynak el kell érnie a k+f jelleget és alkalmasnak kell lennie az innovációs járulék csökkentésére, úgy ha a tanulmány ezen minősítésnek nem felel meg, megállapítható a kutatócég hibás teljesítése.” – véli Fehér Tamás. Egy ilyen esetben a Ptk. által megkövetelt kárenyhítési kötelezettség miatt is fontos, hogy a tanulmányt készítő társaság már a NAV-val szembeni eljárásban lehetőséget kapjon az általa készített tanulmány megvédésére.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.