A Fidesz, mint tudjuk, nem tágít az egykulcsos adótól, legfeljebb arról lehet szó majd, hogy valamikor 2015-ben, vagy 2016-ban, hogy egyszámjegyűvé váljon az szja. Azaz 9 százalékos legyen a jelenlegi 16 százalék helyett.
A három legnagyobb ellenzéki párt is tett utalásokat arra, hogy mi az elképzelésük a bérek adóztatásánál, bár van néhány homályos pont is.
Kormányváltók
A tömörülésen belül az MSZP 8 pontos programot hirdetett március 11-én. Ebben Mesterházy Attila nettó százezer forintos minimálbérről beszélt. Meg arról, hogy az átlagbér duplájánál 30 százaléknál kisebb szja-t vezetnének be. Március 13-án pedig azt mondta pluszban, hogy olyan adójóváírást vezetnének be, amivel (bruttó) 225 ezer forintos jövedelemig mindenkinek több maradna a zsebében. De hogy ez konkrétan mit jelent, azt nem fejtette ki.
A baloldali összefogás március 10-i közös sajtótájékoztatóján pedig az Együtt PM azt ígérte, hogy bruttó 280 ezer forintig mindenki jól jár az adóváltozásokkal. Ami nem vág egybe az MSZP-s 225 ezer forintos ígérettel.
A DK pedig ugyanitt azt jelentette be, hogy a minimálbérig 8 százalék lenne az szja (a nettó százezer forintos minimálbért ők is emlegették), felette maradna a 16 százalék. Ami nem egészen vág össze az Együtt-PM azon ígéretével, hogy bruttó 280 ezer forintig mindenki jól járna. A DK ezen kívül bruttó 450-460 ezer forintnál beléptetne egy 12 százalékos ún. szolidaritási adót pluszban. Vagyis efelett a fizetési sáv felett összesen 28 százaléknyi lenne az adókulcs.
Megjegyzés: ahhoz, hogy a minimálbér nettó 100 ezer forintnyi legyen, a DK tervei szerinti 8 százalékos szja mellett, 136 ezer forintra kellene emelni a bruttó minimálbért. Ami bizonyára kiverné a biztosítékot a munkaadóknál. Ha viszont az MSZP-s nettó százezer forintos minimálbérből, és az adójóváírásából indulunk ki, akkor 123 ezer forintra kellene emelni a bruttó minimálbért (amitől szintúgy kiakadnának a munkaadók). És mellé kellene tenni egy 19 680 forintos adójóváírást (vagyis lenullázni az szja-t).
Mivel a legkonkrétabb a DK javaslata, ezért azt vettük alapul a baloldali kormányváltók nevében.
Jobbik
A programja szerint legalább három kulcsot vezetne be, a legalacsonyabb sávban (hogy ez mennyi, azt nem közlik, mi a minimálbért vettük itt figyelembe) 12 százalékos, aztán 16 százalékos, az átlagbér kétszerese felett pedig ennél magasabb adókulcsot. De hogy mekkorát, azt nem nevesítik. Szóval itt is van némi homály. (Nekik is 28 százalékos kulcsot állítottunk be, mint a kormányváltóknak.)
LMP
Szintén progresszív adózást képzel el, s az ő programjukban van ráadásul egy jókora csavar is. Az úgynevezett egységes jövedelemadónál a minimálbér szintjéig 12 százalékos, az átlagbér szintjéig 24 százalékos, az e feletti jövedelmekre pedig 36 százalékos elvonást terveznek.
De mindezt úgy képzelik, hogy mellette (a munkaadói járulék kivételével) eltörölnék az összes adót és járulékot. Ami elég nagy felfordulást okozna az adórendszerben. De megvalósítanák a söralátét-adózást.
Lefordítva bérre: a jelenleg levonásra kerülő három, összesen 18,5 százaléknyi járulékot eltörölnék. Tehát a mostani 16 százalék szja plusz 18,5 százalék járulék, azaz 34,5 százalék levonás helyett lenne a 12, 24, illetve 36 százalékos adóteher. Amivel az átlagbér alatt mindenki nyerne, felette viszont kicsit (1,5 százalékot) veszítene. Ja, és ők az egységesítés jegyében eltörölnék az evát, ekhot, kivát, katát is.
Mint a táblázatból látszik, aki most minimálbért keres, az az LMP-s adózással nyerheti a legtöbbet. Ha esetleg tényleg 136 ezer forintra emelnék a minimálbért, akkor még mindig az LMP ajánlata lenne a legjobb. S igaz lenne ez azokra is, akik legfeljebb átlagbérnyit keresnek.
E fölött viszont vagy maradna változatlan a nettó bér, vagy pedig a jelenlegi kormánypártban lehetne bízni, de csak 2015-2016-tól, amikorra valószínűsítik az egyszámjegyű szja-t.
Az átlagbér kétszeresénél és felette viszont a Fideszé a legjobb ajánlat: 1-2 évig marad a jelenlegi nettó, utána pedig faragnak, a 9 százalékos szja-val.
