Az EU-csatlakozás óta megváltozott az idegennyelvet tanulók motivációja: a legtöbben a külföldi munkavállalás reményében kezdenek neki egy új nyelv elsajátításának. Most azonban újabb trendfordulóhoz ért a nyelvoktatás: robbanásszerûen megnõtt a németet tanulni vágyók száma.
Ausztria közel van
Anglia ugyanis túl messze van, oda kiköltözni nagy ugrást jelent, most azonban, hogy a német és osztrák munkapiacok is megnyíltak (május óta munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyarok a két EU-s tagállamban), könnyebben döntenek a magyarok a külföldi munkavállalás mellett – mondja Nagy Zoltán, a Katedra nyelviskola igazgatója. Olyan vidékeken is megerõsödött a német nyelvoktatás iránti kereslet, ahol eddig egyáltalán nem volt jellemzõ. Ausztria ugyanis közel van, a nyugati országrészben élõk akár ingázással is meg tudják oldani, hogy ott vállalnak munkát.
A tiroli.hu álláskeresõi lakhely szerint (forrás: hotelkulfoldimunka.hu)
A legnagyobb magyar tiroli álláskeresõ portálon 74 ezren regisztrálták magukat. Míg két éve 13 ezren kerestek állást egy év leforgása alatt, az idén az új regisztrálók száma már 33 ezernél jár. A legnépszerûbb állások, amiket Ausztria kínál a magyaroknak, a szakács, felszolgáló, szobalány, konyhai kisegítõ, a mosogatói, házmesteri, recepciós munkakör, de masszõrök is szép számmal vállalnak kint munkát – mondja Szabó Zsolt, a tiroli.hu alapítója.
Gyér nyelvtudással is nekivágnak
Révai Balázs, a Babilon nyelvstúdió ügyvezetõ igazgatója arról számol be, hogy összességében a válság óta csökkent a nyelviskolába beiratkozók száma, de az valóban megfigyelhetõ, hogy a nyelvet tanulók között gyakori az, aki külföldi munkavállalás okán szeretné felfrissíteni nyelvtudását, legalább is eljutni olyan szintre, hogy „ne tudják eladni”.
Nagy Zoltán szerint az is gyakori, hogy 30-50 óra nyelvtanulás után bele is vágnak a munkába, és nem tanulják meg alaposabban a nyelvet. Ezt támasztja alá az az adat is, hogy a tiroli állásközvetítõn keresztül munkát vállalók 24 százaléka egyáltalán nem beszél németül, és 41 százalékának is csak valamennyire megy a nyelv. Igaz, az álláskeresõk fele most vállal elõször munkát külföldön, és 65 százalékának vendéglátós végzettsége sincsen.
A tiroli.hu álláskeresõinek nyelvtudása (forrás: hotelkulfoldimunka.hu )
A nõk mennek el leginkább
A tiroli.hu-n állást keresõk többsége nõ, és 30 év feletti. Azt a trendet is megfigyeltük az utóbbi évben, hogy egyre többen szeretnék végleg elhagyni az országot – mondja Szabó Zsolt. Gyakran jelentkeznek párok is munkára, a pályázók 12 százaléka szeretne párjával együtt elhelyezkedni. Leggyakrabban az az elvárása a külföldön dolgozni vágyó magyarnak, hogy 3 hónapon belül legyen munkája, de ha tehetnék azonnal mennének. Az osztrák munkáltatónak pedig csupán egy hét próbaidõre van szüksége ahhoz, hogy eldöntse: felveszi-e a magyar munkaerõt.
Mi olyan csábító Ausztriában?
Május elsejével Ausztria és Németország is feloldotta átmeneti korlátozó intézkedéseit a 2004-ben csatlakozott tagállamok munkavállalói elõtt, és a nyitás maga után vonta az “egyenlõ munkáért egyenlõ bért” szabály betartatását is – azaz a Magyarországról érkezõ munkavállalónak is osztrák kollégáival azonos bér jár azonos végzettséget és tapasztalatot igénylõ munkakörökben. (Ez a rendelkezés védi ugyanis az osztrák munkavállalót, hogy nem kerül hátrányba a határon túlról beáramló, olcsó munkaerõvel szemben.)
Az Európai Unió Foglalkoztatási Szolgálatának (EURES) honlapján olyan álláshelyeket hirdetnek a munkaadók, amelyre nemcsak a saját országukból, hanem más uniós tagállamokból is várnak jelentkezõket. Az itt található adatbázis szerint Ausztriában 48 ezer, Németországban pedig közel 410 ezer szabad pozíciót kínálnak.
A fémipari munkások és hegesztõk nagyon keresettek a nyugati szomszédunknál, közel 700 ilyen állás szerepel az EURES portálon, de a fizikai és mérnök-technikus keresésre ennél is több, 1700 pozíció szerepel. Németországban is nagyon kelendõek a fémmegmunkáló szakemberek: közel 14 ezer álláshelyre várnak jelentkezõket a munkaadók, és csaknem ugyanennyi szerszámkészítõre is szükségük lenne. A német ipar nagyon sok szakképzett munkást vár, például 22 ezernél is több szerelõt és gépészeti mûszerészt foglalkoztatnának, és közel 21 ezer felsõfokú mûszaki végzettségû embernek is munkát kínálnak.
De hogy mi a legnyomósabb érv? Az átlagos magyar munkavállaló külföldön általában a törvényes minimumot kapja – ez nyugat-európai országokban átlagosan a magyar minimálbér nagyságrendileg ötszöröse. Ausztriában a legtöbb ágazat és szakma kollektív szerzõdésében meghatározott legkisebb bér 1300-1500 euró között mozog, a Federation of European Employers 2010-es adatai szerint pedig a magyar dolgozók a németek bérének csupán a 17 százalékát keresik meg.
