Pénzügy

A pénz beszél, de nem minden

Hét magyar cég is bejutott a Hewitt Associates kelet-közép-európai Legjobb Munkahely-felmérésén az élmezőny 15-ös listájára. A magyar munkavállalók, bár szinte a legtöbbet keresik, a legelégedetlenebbek a fizetésükkel.

A felmérésről

A Hewitt Associates az Amerikai Egyesült Államokban, 1997-ben indította el a mára már presztízsértékűnek számító Legjobb Munkahely-felmérést, a Fortune magazinnal közösen. Magyarországon a Hewitt Inside a Figyelő gazdasági és üzleti hetilappal együttműködve, 2001-ben végzett  felmérést, Európában – Németország mellett – másodikként.

A Debreceni Hőtáv Rt. harmadik lett a Hewitt Associates 2004-es, öt kelet-közép-európai ország Legjobb Munkahely-felmérésében, amely 143 cseh, lengyel, magyar, osztrák és szlovák vállalatot mért fel a munkahely minősége szempontjából. Az első helyen a csehországi Kerio Technologies, második helyen pedig a szlovákiai GlaxoSmithKline végzett. A tizenötös listán a magyarok túlnyomó többséggel szerepelnek. Feltűnő a szolgáltató cégek dominanciája: a Legjobb Munkahelyek közül nyolc a szolgáltató-szektorban működik.

A régióban általában kollegiális kapcsolataikkal, munkakörnyezetükkel és felettesük támogatásával a legelégedettebbek a dolgozók, sőt azt is elmondhatjuk, hogy a nyugat-európaiaknál jobb kapcsolatokat ápolunk közvetlen felettesünkkel. Problémás azonban, hogy a jó hangulat nem elég a motiváláshoz, mindez nem ösztönzi jobb teljesítményre a kelet-közép-európaiakat.

A térség kihívásai

„Minden második kelet-közép-európai vállalat úgy érzi, hogy számára az elkövetkező években kihívást fog jelenteni a legjobb, legtehetségesebb munkaerő megtalálása, megszerzése és megtartása” – mondja Veres Rita, a Hewitt Inside Consulting Kft. üzletágvezetője.

A cégvezetésnek további problémát jelentenek a régió szinte összes munkahelyén a legnagyobb elégedetlenséggel jellemezhető területek: a fizetés teljesítményarányossága és a vonzó karrierlehetőségek hiánya áthidalhatatlan problémának tűnik. A kilátásokat még az is rontja, hogy nemcsak karrier-, de fejlődési- illetve tanulási lehetőségek sem állnak a munkatársak előtt, miközben az „élethosszig tartó” tanulás már-már elcsépelt szlogenné válik.

Közép-Kelet-Európa legjobb munkahelyei  

1. Kerio Techologies (Csehország)
2. GlaxoSmithKline (Szlovákia)
3. Debreceni Hőszolgáltató Rt. (Magyarország)
4. Nexon Kft. (Magyarország)
5. Hewlett-Packard (Csehország)
6. GlaxoSmithKline Pharmaceuticals (Csehország)
7. Columbus Klíma Kft. (Magyarország)
8. T-Mobile Magyarország Távközlési Rt.
9. evosoft Hungary Kft.
10. GE Money Bank (Csehország)
11. DIAGEO (Magyarország)
12. TNT Express Austria GmbH
13. ATEL Csepel Vállalatcsoport
14. British American Tobacco Czech Republic
15. Merck Sharp & Dohme IDEA (Csehország)

Természetesen a fent említett tényezők szűk keresztmetszetet is jelentenek az egyre “laposodó” vállalatoknak, de a vezetők az erkölcsi elismeréssel sem próbálják ellensúlyozni a karrierlehetőségek szűkülését: csaknem minden ötödik munkavállaló egyértelműen állítja, hogy nem csak pénzbeli kompenzációt, de dicséretet sem kap jól végzett munkájáért. A helyzetet még az is súlyosbítja, hogy az emberek jobban ki tudják használni munkájuk során meglévő képességeiket a nyugati államokban, mint Magyarországon, vagy a keleti blokk többi országában. Ezek szerint a magyar munkavállalók képességeikhez mérten alacsonyabb szintű munkát végeznek, túlképzettnek tartják magukat.

A magyarokat és a fizetésük

A felmérés szerint a magyar munkavállalók, a nagyobb vásárlóérték ellenére sem érzik jobban magukat a hónap végi borítékkal. A keleti blokk nálunk rosszabb anyagi helyzetben lévő lengyel és szlovák munkavállalói mégis lényegesen elégedettebbek a fizetésükkel.

A béren kívüli juttatások viszont még mindig az európai átlagnál magasabb elégedettséget szülnek a magyar dolgozók körében, bár a különbség számottevően csökkent tavalyhoz képest. Kis késéssel, a keleti-blokk többi államához hasonlóan, nálunk is beindult az a folyamat, hogy az emberek a béren kívüli juttatásokat is a kompenzációs csomagjuk jogos részeként értékelik – mint ahogy az a nyugati államokban régóta természetes -, és nem egyfajta ajándékként, amit a vállalatuktól kapnak. Ennek megfelelően ugyanúgy figyelik: más cégeknél mit és mennyit kapnak a dolgozók, mint ahogy ezt a fizetésükkel kapcsolatban mindig is tették: elvárásaik vannak, és rosszul érinti őket, ha nem kapják meg, „ami jár”.

Ráadásul még mindig sok magyar cég nem ismerte fel a szükségességét, hogy a munkatársaikat alaposan tájékoztassák a vállalati célkitűzésekről, mozgósítsák őket, hogy magukénak érezhessék azokat. Így a magyar munkavállalók elkötelezettsége jellemzően alacsony, sokan csak a fizetésükért maradnak a vállalatnál.



Ajánlott videó

Olvasói sztorik