Boncolják az Esztergomnál elhullott hattyúk egyikét (Fotó: MTI)
A mai híradásokból még kevés információt tudhattunk meg az Esztergom környékén elpusztult 11 hattyúval kapcsolatban, de minden jel arra mutat, hogy hazánkat sem kerüli el az Ázsiából indult madárinfluenza. Gyurcsány Ferenc délután bejelentette, hogy már találtak H5N1 vírus által fertőződött madarakat, és szerda reggel óta tudni, hogy Magyarországot is elérte a veszélyes madárbetegség.
Több forrásból
Egy infórádiós hír szerint a magyar hatóságok arról tájékoztatták az Európai Bizottságot, hogy a madárinfluenza-vírusának H5 típusa végzett azzal a három hattyúval, amelyet Bács-Kiskun megyében találtak.
Az Európai Bizottság szerdai közleménye szerint az elpusztult madarakból származó szövetmintákat elküldték az Európai Unió weybridge-i laboratóriumába, ahol kiderült, hogy a vírus H5 típusa végzett az állatokkal.
A magyar hatóságok éppen ezért bevezetik azokat az óvintézkedéseket, amelyeket más érintett EU-tagállamokban (Görögországban, Olaszországban vagy Németországban) már elrendeltek.
A Bács-Kiskun megyei hattyúkról a média csak ma szerzett tudomást, azután közvetlenül, hogy bebizonyosodott, hogy a H5N1 vírus végzett az állatokkal.
Néhány hónappal korábban még a szakemberek azt gondolták, hogy a vírus nem jut el Európa nyugatabbra fekvő országaiba, de láthatóan ma már ez az elképzelés nem állja meg a helyét, hiszen német és belga esetekről is érkeztek híradások. Madárinfluenza-dossziénkban elovashatja az elmúlt időszak összes eseményét!
A miniszterelnök szakértőkkel tanácskozik
A helyzetre való tekintettel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kora délután rendkívüli tanácskozást tartott a madárinfluenzával kapcsolatos tennivalókról. A tanácskozáson jelen volt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, Juhász Gábor, a Belügyminisztérium államtitkára, Süth Miklós országos főállatorvos és Molnár Kornélia, az országos tisztifőorvos helyettese.
Az állategészségügy még nem nyilatkozhat
Tekes Lajos az Országos Állategészségügyi Intézet vezetője a tanácskozás befejezéséig nem adhatott tájékoztatást lapunknak az aktuális állat-egészségügyi probléma lehetséges megoldásairól, az életbeléptetendő intézkedésekről.
Megjósolhatatlan, hogy merre halad a betegség
Karcza Zsolt, a Madártani Intézet Madárgyűrűzési központjának vezetője szerint nem megerősített, azonban nagy a valószínűsége, hogy a most megtalált hattyútetemek fertőzöttek a madárinfluenza vírusával. Azt, hogy miért pont a hattyúk között ennyire látványos a betegség megjelenése, azzal indokolta, hogy valószínűleg a vízimadarak érzékenyebbek a betegség ezen törzsére. A hattyúk esetében a betegség lappangási idejének – 1-3 nap – elteltével teljes repülésképtelenséget okoz a vírus, így azok azon a telelő területen okoznak fertőzésveszélyt, ahol éppen tartózkodnak.
Megjósolni pontosan lehetetlen azt, hogy merre haladhat tovább a betegség, mert a hattyúk mozgását az szabályozza, hogy merre találnak jégmentes, nyílt vízfelületet. A madárvonulási útvonalak és a vírus intenzív fertőzési képessége miatt nagyon valószínűtlen, hogy hazánk vagy Európa más országai elkerülhessék a fertőzést.
A madártani szakember véleménye szerint a madarakat fenyegető betegség leginkább azon szabadban tartott baromfiállományokra lehet veszélyes, amelyek találkozhatnak vándorlómadarakkal.
Az OTH fokozottan figyeli az eseményeket
A madárinfluenzával kapcsolatos járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban az OTH kommunikációs főosztályvezetője, Tasári Ilona megerősítette, hogy az Országos Tiszti orvosi Szolgálat a madárinfluenzát szintén állategészségügyi problémaként kezeli, bár fokozottan figyeli az események alakulását, konzultál a megfelelő állategészségügyi szervekkel és a nemzetközi szervezetekkel.
A pandémiás tervvel kapcsolatban jelenleg nem tartanak szükségesnek fokozottabb intézkedéseket bevezetni, természetesen a helyzet változása esetén megteszik szükséges lépéseket. Mivel a betegség jelenleg nem jutott abba a stádiumába, amikor emberről emberre is fertőzni képes lenne, ezért a tisztiorvosi szolgálat legfontosabb feladatának a felvilágosítást tartja a betegséggel kapcsolatban.