Bár a hazájukat kényszerből elhagyókra nehéz sorsuk miatt többnyire részvéttel tekintünk, érdekes módon az ENSZ Népesedési Alapjának mostani tanulmánya azt hangsúlyozza inkább, hogy a migráció, az emberek vándorlása alapvetően pozitív jelenség lenne, ha nem kapcsolódnának hozzá olyan negatívumok is, amelyek igazán megérdemelnék a világ közvéleményének nagyobb figyelmét. Ahogy fogalmaznak: „a nemzetközi migráció jelentős szerepet játszhat a harmadik világbeli és elmaradott országok fejlődésében, illetve a szegénység legyőzésében. Komoly előnyei vannak, amelyeket ki lehetne használni, ugyanakkor léteznek igen jelentős hátrányai is, melyeket minimalizálni kell” – áll az ENSZ jelentést.
A második legjelentősebb pénzforrás
„A gazdasági jellegű migráció ugyanúgy emberi jog, mint a politikai motivációjú. A migránsok hozzájárulnak hazájuk gazdasági fejlődéséhez, ráadásul ha jól kezelnék a menekültkérdést, akár a befogadó ország is érezhetné a migráció előnyeit. Mindkét fél nyerhetne” – nyilatkozta Thoraya Ahmed Obaid, az ENSZ Népesedési Alapjának igazgatója a brit The Independentnek. Persze ehhez Obaid szerint a fejlett országoknak észre kellene venniük, hogy saját népességük folyamatos öregedése miatt előbb-utóbb rákényszerülnek majd a migránsok befogadására.
A jelentés kiemeli, hogy a hazájukat elhagyók általában nem vágják el véglegesen a köldökzsinórt: igen jelentős pénzösszegeket juttatnak vissza rokonaiknak vagy otthon maradt családtagjainak. A Népesedési Alap becslése szerint ez az összeg évente eléri a 232 milliárd dollárt, amelybe a nem hivatalos úton hazajuttatott összegeket nem számolták bele. Ez a summa bőven meghaladja a világszerte szétosztott nemzetközi segélyek összegét – mindössze 167 milliárd dollárra rúgott tavaly –, és a nemzetközi befektetéseket követően a fejlődő és harmadik világbeli országok második legjelentősebb pénzügyi segítsége.
Embercsempészek és áldozataik
Persze a pozitív hatások megemlítése mellett nem feledkezik el a jelentés a migráció negatív következményeiről sem. A tanulmány java része a gazdasági kényszerből migrálók nehéz sorsára hívja fel a figyelmet, közülük is kiemelve a duplán hátrányos helyzetű nőket és fiatal lányokat. A külföldön dolgozó nők a jelentés szerint nemcsak nagyobb veszélynek vannak kitéve, hanem jellemzően fizetésük nagyobb hányadát (becslések szerint átlagosan háromnegyedét) juttatják haza szeretteiknek, mint a férfiak. Ez az áldozatvállalás annál is inkább megdöbbentő, mivel a nők különösképpen ki vannak téve az emberkereskedők pénzéhségének.
A drogcsempészetet és a fegyvercsempészetet követően a harmadik legjelentősebb illegális kereskedelmi tevékenység az embercsempészet, amelynek legtöbbször a nők az elszenvedői. A modern rabszolgaság során közel 12 milliárd dollár fordul meg a kereskedők kezén évente, ám még jelentősebb összegekről lehet szó olyan bűnözői csoportok figyelembe vételével, amelyek aztán a pénzen megvett nőket és fiatal lányokat dolgoztatják. Az ENSZ becslése szerint kb. 32 milliárd dollárt szereznek ezek a bűnbandák a prostitúcióra vagy házimunkára kényszerített nők munkájából.
Szexuális kizsákmányolás és az egészségügy
A helyzet tehát korántsem rózsás az ENSZ jelentése szerint: a hazájukat a megélhetés nehézsége miatt elhagyó nők szexuális kizsákmányolása döbbenetes méreteket ölt, amely ellen sürgős fellépésre lenne szükség. Az ENSZ Népesedési Alapjának igazgatója szerint ráadásul a prostitúcióra kényszerített migráns nők az új országban bűnözőkké válnak, akiket a rendőrség is üldöz. Ehelyett sokkal hatékonyabb eszköz lehetne azoknak a férfiaknak a megbüntetése, akik igénybe veszik a prostituáltak szolgáltatásait – ahogy ezt egy nemrégiben meghozott törvény Svédországban elő is írja.
A megélhetés kényszere miatt a hazájukat elhagyó nők többnyire azonban a befogadó országban emberhez méltó körülmények közé kerülnek. Sajnálatos, hogy leggyakrabban éppen olyanok hagyják el hazájukat, akikre otthon is nagy szükség lenne. Csak az elmúlt évben 20 ezer jól képzett nővér és doktor fordított hátat Afrikának, hogy egy fejlett országban hazai fizetésük többszöröséért dolgozzanak. A gazdasági kényszer okozta vándorlás azért is tragikus az afrikai országok esetében, mert az egészségügyben dolgozókra éppen itt lenne a legnagyobb szükség.
Az ENSZ Népesedési Alapjának igazgatója szerint ezért a fejlett országoknak azt is meg kellene fontolniuk, hogy invesztáljanak az elmaradottabbak egészségügyi rendszerébe, ha valóban csökkenteni szeretnék a migránsok számát. Ezzel az elmaradott országok is nyernének csak, és a fejlettebbeknek sem kellene kvótákat felállítaniuk.
