Egzotikus férgek, színpompás korallok, furcsa tengeri uborkák és különös halak sokasága szerepel azon élőlények között, amelyekre a kutatók az Észak-Atlanti-óceánt kettéosztó Közép-Atlanti-hátságon bukkantak. A sok fajból minimum egy – egy apró garnélarák – eddig ismeretlen volt a tudomány számára.
Másik érdekes lelet volt egy „spirálisürülék-féreg”, egy 2005-ben meghatározott állat, amely spirális salakanyagot rak le, és ezek fosszilis maradványait több száz millió évvel ez előttről is megtalálták.
Az expedíció 31 különböző nemzetiségű tudósból állt össze, és a norvégiai székhelyű MAR-ECO project, valamint a globális Census of Marine Life (tengeri élőlényeket számba vevő) program iniciatíva koordinálta. Az expedíciót Monty Priede, az Aberdeeni Egyetem Oceanlab kutatóközpontjának igazgatója vezette.
Tenger alatti Alpok
A legkorszerűbb technológiát – köztük távirányítású tengeralattjárókat – használva a kutatók megfigyelhették a 800 és 3500 méter közötti mélységben élő lényeket. Az óceánnak ez a területe mostanáig elég ismeretlennek számított távolsága és mélysége miatt.
A legutóbbi leletek azonban azt mutatják, hogy a Közép-Atlanti-hátságon nyüzsög az élet. Sok, nemrég fölfedezett és nagyon ritkának vélt fajról kiderült, hogy nagy számban megtalálható itt.
A mélységben furcsa teremtmények élnek
„A Közép-Atlanti-hátság méretben nagyjából akkora, mint az európai Alpok, és az egyik legnagyobb óceáni élőhely” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Priede. A kontinensekhez közelebb fekvő keskeny fenékszakaszokkal összehasonlítva a Közép-Atlanti-hátság sokkal nagyobb és változatosabb.
A hegyláncról úgy gondolják, hogy jelentős hatást gyakorol az óceáni áramlatokra, s ezzel befolyásolja az óceán biológiai sokszínűségét és produktivitását.
Eltérő fajok az amerikai és az európai oldalon
Az is kiderült, hogy – akárcsak a szárazföldi hegyláncok esetében – egyes fajok előnyben részesítik a hátság egyik oldalát a másikkal szemben. „Eltérő fajokkal találkoztunk a hátság amerikai és európai felén” – magyarázta Priede.
A csoport sok ezer példányt gyűjtött további elemzésre. Hat automata megfigyelő állomást pedig hátrahagytak, ezek folyamatos méréseket végeznek és fényképeket küldenek a következő két évben is.
A kutatócsoport vezetőjének nyilatkozata szerint 2008-ra és 2009-re tervezett felfedezőutak folyamán visszahozzák majd e berendezéseket és további mintákat is gyűjtenek.
