Az ókori világ hét csodáját a hagyomány szerint először egy ókori görög költő, a szidoni Antipatrosz állította össze az i. e. II. században. Ezen építmények között tartják számon Szemirámisz babiloni függőkertjét, Pheidiász Zeusz-szobrát, a rodoszi Kolosszust, az epheszoszi Artemisz-templomot, a halikarnasszoszi mauzóleumot, az alexandriai világítótornyot és a gízai Nagy-piramist.
Az újkor hét csodájának kiválasztását Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer kezdeményezte azzal a céllal, hogy kiegészítsék az antik építmények listáját. A 21 műemlékre mintegy százmillióan voksoltak január óta az interneten és mobiltelefonon. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO elhatárolódott a kezdeményezéstől.
A Tádzs Mahal is bekerült a csodák közé
Az eredeti hét csoda is turisztikai csoda volt, a mostani is az, ennek semmi köze a művészettörténethez – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke azután, hogy a hétvégén nyilvánosságra hozták az újkor hét csodájának megválasztását célzó szavazás eredményét Lisszabonban.
Újraosztották a csodákat
A szavazatok alapján az újkori hét csoda közé került a kínai nagy fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Pichu inka romváros, a mexikói Chichén Itza, maja-tolték romváros, a római Colosseum s az indiai Tádzs Mahal.
Marosi Ernő az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: egyébként mindegyik objektum kiváló, semmi gond sincs velük, de hogy az újkori világ csodái lennének… Rámutatott arra: a kínai nagy fal, a mexikói piramis semmivel sem „frissebb” remekművek, mint azok, amelyek az ókori világ csodái között szerepeltek. Az újkori világ hét csodája között „újkori nagyon kevés van, nyugodtan lehetne ókorinak is nevezni” – közölte a művészettörténész.
Marosi véleménye szerint legfeljebb arról a törekvésről lehet szó, hogy ezek a építmények „ne az ókori világ keretei között szerepeljenek, hiszen Eurázsiának és Afrikának csak egy kis része tartozott az ókori oikumenéhez”. Úgy vélte: most egy úgynevezett globalizálódó világ osztotta el a csodákat. A művészettörténész kiemelte, hogy a szavazásnak az égvilágon semmilyen jelentősége nincs. Vannak olyan intézmények, amelyek állandóan a top tízzel, vagy – mint adott esetben – a top héttel foglalkoznak.
Marosi Ernő szerint a szavazásnak valószínűleg még a turisztika számára sincs jelentősége. „A világ hét csodájával nagyszerű emléktárgyakat lehet majd árusítani, de ezt enélkül is lehet”.
