A Környzetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezető tanácsosa . Csörgits Gábor szerint Budapest nagyon fényszennyezett város: ha valaki felmegy a Normafára, és lenéz, láthatja, hogy alatta fényárban úszik a táj, ami azt jelenti, hogy a fények jó része elszáll az éterbe. Pedig minden olyan fény, amely a horizont fölé vetül, vagyis nem lefelé, felesleges, sőt káros.
Bizonyított tény, hogy a túlságosan erős és nem az optimális irányba lőtt fény rossz hatással van az egészségre, alvászavarokat, rossz kedélyállapotot, stresszt okozhat, mi több, ha abból indulunk ki, hogy a stressz mi mindenért felelős, egészen súlyos betegségekig is eljuthatunk a lámpától elindulva – olvasható a Népszabadság szombati számában.
Nyugat-Európában eközben arra törekszenek, hogy csak annyi fény világítsák be a városokat, amennyi feltétlenül szükséges. Rómában például 170 ezer utcai lámpa fényét tették halványabbá, hogy ezzel újra láthatóvá tegyék a csillagokat, és amivel egyben negyven százalékot spórolnak a villanyszámlán, és csökkentik a sokszempontból káros fényszennyezést.
A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. illetékese a Népszabadság megkeresésére elmondta: a fővárosi világítás optimalizálásán dolgoznak öt éve, és a spórolás mellett a fényterhelés enyhítése is deklarált céljuk. A cég három év alatt hetvenezer lámpatestet modernizált a százhetvenezerből, ami részben az energiatakarékosabb nátriumos fényforrásra való áttérést, részben a fény célra, azaz lefelé irányítását jelentette.
