A válaszadók 79 százaléka számít arra, hogy Magyar Péter majdani kormánya javítja a viszonyt az Európai Unióval, 73 százalék bízik az uniós források hazahozatalában, bár 56 százalék úgy látja, ez utóbbi nehéz feladat lesz – derül ki az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) megbízásából készült, a Népszavának eljuttatott felmérésből. A frissen publikált kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Tisza Párt az elsöprő választási győzelmét nem konkrét programjának, hanem a változás iránti igénynek köszönheti.
Amikor a válaszadók saját szavaikkal írták le, miért húzták be az ikszet, támogatói többsége a rendszerváltás iránti vágyát (37%), a Fidesszel szembeni ellenérzést (30%) nevezte meg fő motivációként, csak 15 százalék hivatkozott a párt programjára vagy Magyar Péter vezetői alkalmasságára, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a felhatalmazás „törékenyebb lehet, mint amilyennek a földcsuszamlásszerű győzelem sugallja”. A választók elsősorban belföldi problémák megoldását várják az új kormánytól, a külpolitikai kérdések jóval hátrébb szerepelnek, az EU-val való kapcsolat az ötödik helyen végzett. Az EU-tagság támogatottsága továbbra is magas: a magyarok 73 százaléka egyetért vele, és 62 százalék az euró bevezetésével is.
A válaszadók 64 százaléka elvárja, hogy Magyarország javítsa kapcsolatait Kijevvel, jóváhagyja az EU Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatását (69%), de 54 százalék ellenzi az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitását, csak a megkérdezettek 24 százaléka támogatja, hogy a kormány pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának, csak 12 százalék hagyná jóvá a katonai segítségnyújtást. 53 százalék elutasítja, hogy Ukrajna végül az EU tagjává váljon, azt 33 százalék támogatja. Erről Magyar Péter népszavazást ígért. A megkérdezettek 52 százaléka ellenzi a leválást az orosz energiahordozókról, azt csak 30 százalék támogatná.
Stratégiai dilemma Magyar Péter előtt
A Tisza-szavazók körében jelentős elmozdulás történt: a parlamenti választás előtt kétharmaduk támogatta a leválást az orosz energiáról, ez az arány mára 48 százalékra csökkent. Magyar Péter táborában erős támogatottságot élvez az LMBTQ-emberek jogainak védelme: támogatói 71 százaléka támogatja, 19 százaléka ellenzi – ez az arány a teljes népességben 49, illetve 32 százalék. A Tisza-támogatók 77 százaléka szeretné, ha a kormány határozottabb lépéseket tenne a klímaváltozás ellen. Ezt a magyarok többsége is osztja (62% támogatja, 26% ellenzi).
A kutatók szerint komoly stratégiai dilemmát jelenthet Magyar Péternek, hogy a választás a belpolitikai változásokról szólt, nem geopolitikai fordulatról. Ezt a brüsszeli vezetőknek is tiszteletben kellene tartaniuk, az új kormánynak a következő hónapok fontos kihívása lesz, hogy bebizonyítsa: képes tartós közeledést elérni az EU-val anélkül, hogy elveszítené belföldi támogatását, amely hatalomra juttatta.
Ha túl sokat követel túl korán, az EU akaratlanul is alááshatja annak az embernek a munkáját, aki vissza akarja vezetni Budapestet az európai mainstreambe
– kommentálta a felmérés eredményeit Piotr Buras, az ECFR varsói irodájának vezetője. A frissen publikált kutatást a Stratega Research és a Mandate Research végezte online formában 2026. április 17. és 27. között 1001 fős, országosan reprezentatív mintán.
