“Az új jogszabály egy kamarába vonná a fogyatékkal élők hazai sportszervezeteit, miközben az IPC alapszabálya szerint a paralimpiai sportszervezeteknek teljesen önállóan kell működniük, aki ezt nem tartja be, azt kizárják” – mondta sajtótájékoztatóján az MPB elsőszámú irányítója. “Az MPB pénteki rendkívüli közgyűlésén nem fogadta el a sporttörvény tervezett módosítását és mindent megtesz ennek megakadályozásáért.”
Gömöri hozzátette: az MPB ellehetetlenülése veszélyezteti a 2020-as budapesti olimpiai pályázat sikerét is, ugyanis olyan ország nem rendezhet játékokat, amely nem vállalja a paralimpia lebonyolítását is.
Kevés a pénz
“Paralimpiának viszont csak az IPC tagja lehet a házigazdája. Ezenkívül is hiányolom a 2020-as tervekből a paralimpiát. Ha sikeres lenne Budapest kandidálása, az számunkra rendkívüli haszonnal járna, hiszen ez azt jelentené, hogy akadálymentesítenék az épületeket, sportlétesítményeket. Mivel minket ebben az ügyben még nem kerestek meg, úgy tűnik, erről kicsit megfeledkeztek a pályázat előkészítői.”
Athén után Pekingben is ott lesz a Béres-Gyurkota páros bocciában (MTI)
Gömöri elmondta, hogy a sporttörvény körüli anomáliák még nem érintik a felkészülést a szeptember 6-17. között megrendezésre kerülő pekingi paralimpiára, bár az MPB nagyon szűk keretből gazdálkodhatott.
“Rendkívül alulterveztük az igényeinket, Athén előtt 2004-ben 13,5 millió forint műhelytámogatásból gazdálkodhattunk, idén 16 milliót kértünk, amit nem kaptunk meg, sporteszközök beszerzésére, a külföldiekkel versenyképes orvosi háttér biztosítására nincs esélyünk. A minimális feltételek biztosításához 138 millió forintra lenne szükségünk, ebből 19-20 millió hiányzik.”
Az államtitkár értetlenkedik
Elbert Gábor sportszakállamtitkár az MTI megkeresésére azt mondta, minden köztestület annyi támogatást kapott, amennyit kért: “Tavaly ősszel kértük a köztestületeket, jelezzék, hogy 2008-ban mekkora forrásra lenne szükségük és milyen célra. Mindenki annyit kapott, amennyit kért. Igaz, azóta váltás történt az MPB élén, s jelentkeztek újabb igények, ezek megteremtésén dolgozunk.”
Elbert hozzátette, a sporttörvény tervezetben az szerepel, amit a fogyatékos társadalom javasolt: “Mi azt javasoltuk, hogy az olimpiai és paralimpiai bizottság közeledjen egymáshoz, legyen egy nagy köztestület, ez egyébként egy 2004-ben készült anyagban, amelyet mindenki elfogadott, már szerepelt. A fogyatékos szakma és Gömöri Zsolt is azt mondta, ennek a területnek egy önálló nagy köztestületre van szüksége, ezért változtattunk a javaslaton az ő kérésükre.”
Érmes remények
Az MPB a gondok ellenére egy arany-, két-három ezüst és hat bronzérem megszerzését várja a magyar versenyzőktől, akik közül 24-en szereztek kvótát. Bár idén már nem rendeznek kvalifikációs versenyeket, a világranglisták összesítése várhatóan március végére készül el, ekkor dől el végleg, hány magyar paralimpikon lehet ott Pekingben, az MPB 30-34 indulóval számol.
A paralimpián mozgáskorlátozott és látássérült sportolók vehetnek részt.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a paralimpiai mozgalom népszerűsítése érdekében új kommunikációs stratégiát dolgozott ki az MPB, a szervezet népszerűsítésére felkérték Béres Alexandra fitneszvilágbajnokot, Kovács István olimpiai és világbajnok korábbi ökölvívót és Hajós András televíziós műsorvezetőt. Mindhárman megígérték, kapcsolataikat felhasználva közreműködnek az MPB népszerűsítésében. Béres a tervek szerint a vívók fizikai felkészítésében is részt vesz, ennek részleteiről később egyeztetnek.
A már kvótát szerzett sportolók:
Asztalitenisz: Bereczki Dezső, Zborai Gyula, Csonka András
Vívás: Krajnyák Zsuzsanna, Dani Gyöngyi, Juhász Veronika, Pálfi Judit, Szekeres Pál, Mató Gyula
Úszás: Kovács Ervin, Sors Tamás
Judo: Szabó Nikolett, Vincze Gábor, Papp Gábor
Boccia: Béres Dezső, Gyurkota József
Tenisz: Farkas László
Erőemelés: Sas Sándor, Szávai Csaba
Lövészet: Gurisatti Gyula, Ambrus Attila, Kőszegi Tamás
Evezés: Serényi Tibor
Íjászat: Peres János
