Élet-Stílus

Cselekvés helyett szmogháború indult

Három civilszervezet kedden azonnali intézkedést követelt a fővárosi levegőminőség javulásáért. Az önkormányzat hárítja a felelősséget, és megkérdőjelezi a zöldek hozzáértését. Vita van, megoldás nincs.

A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport és a Magyar Kerékpárosklub kedden azzal fordult a budapesti közgyűléshez, hogy haladéktalanul hozzon konkrét intézkedéseket a főváros levegőminőségének javítására. Szigorítsa a füstködriadó rendelkezéseit, gyorsítsa fel a tömegközlekedési járművek forgalmi előnyben részesítését, korlátozza gépjármű-forgalmat. Mindenekelőtt pedig pontos és gyors tájékoztatással segítse elő a helyzet javítását.

A főváros hárít

A Fővárosi Önkormányzat visszautasítja a zöldek felhívását: az önkormányzat ugyanis kiemelt feladatának tekinti a belvárosi autóforgalom korlátozását– olvasható Budapest honlapján. Ami a szmogriadó elrendeléséhez szükséges kritériumrendszert és a légszennyező anyagok határértékeit illeti, ezek miniszteri hatáskörbe tartoznak. Az önkormányzatnak nincs lehetősége az értékeket és a kritériumrendszert megváltoztatni.

A keddi demonstráció (forrás: Greenpeace Magyarország)

A keddi demonstráció (forrás: Greenpeace Magyarország)

A budapesti vezetés szerint a hétfői sajtótájékoztatón elhangzott mérési adatokat a Greenpeace nem a jogszabályoknak megfelelő eszközökkel és módszerrel rögzítette, így a kapott adatok sem tükrözik a valóságot. Az ily módon közzétett eredmények súlyosan aláássák az állami mérési rendszerek hitelét – állítja a városvezetés. A civilszervezetek alaptalanul riogatják a budapestieket, hogy három évvel kevesebb ideig élnek, mint a vidékiek. Sőt, a KSH 2006-os adataira hivatkozva az önkormányzat azt állítja, hogy „egy fővárosi 3 évvel hosszabb élettartamra és rövidebb betegséggel töltött időszakra számíthat, mint vidéken élő társa”.

A zöldek visszavágnak

A Levegő Munkacsoport szerint nem igaz, hogy az önkormányzatnak nincs lehetősége megváltoztatni a füstköd-riadó határértékeit. Az önkormányzatok ugyanis hozhatnak szigorúbb környezetvédelmi előírásokat, mint amit a minisztériumi rendeletek tartalmaznak. A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace soha nem kérdőjelezte meg az állami szervek által végzett mérések hitelességét, sőt, ezek eredményére alapozta a szóban forgó felhívását is. Más kérdés, hogy az állami szervek nem mérik több, súlyosan egészségkárosító anyag előfordulását a levegőben – írja a civilszervezet.

Greenpeace a méréseit egy olyan mérőműszerrel végezték, amely – ellentétben a budapesti állomásokon használt műszerekkel – méri a levegőben szálló finom por három fajtáját is. A Greenpeace méréseivel nem versenyezni akart a hivatallal, hanem felhívni a figyelmet: Budapest levegője az év több napján túlzottan szennyezett. Az eu-s szabályozás szerint megengedett 35 nap többszörösén pedig az egészségügyi veszélyességi szinteket meghaladó mértékű.

Megoldás kell

A lakosok élettartamáról pedig az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmányt idézték, amely szerint Budapesten a porszennyezettség miatt az emberek átlagosan három évet veszíthetnek az életükből. Bár Budapest rendelkezik levegőtisztasági programmal, de hiányzik a részletes intézkedési terv, amely alapján a program megvalósítható – írja a civilszervezet.

A civilszervezetek szerint Budapest lakóinak érdekében nem vitára, hanem gyors és hatékony megoldásra van szükség – erősítette meg lapunknak Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország szóvivője.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik