Idén másodszor rendezik meg a környezetszennyezés kihívásaira választ kínáló Greenexpót, többek között a zöldtárca támogatásával. Március 28-30. között a Syma Sport- és Rendezvényközpontban olyan új környezetvédelmi eljárásokat, technológiai újdonságokat és környezetbarát termékeket mutatnak be, amelyekkel tudatosan óvhatjuk környezetünket. A kiállítást szervező Konsilo Kft. a Greenexpo égisze alatt elkészített egy felmérést, amely a környezettudatosság eddigi eredményeit, a cselekvés szükségszerűségét mutatja be.
A problémákra gyakorlati választ adnak a kiállítás témái, mint például biogáz, biomassza, csapadékvíz-hasznosítás, élővizek védelme, energiatermelés, geotermikus energia, komposztálás, hűtéstechnika, napenergia, passzív házak, ökoautó – tudtuk meg Fülöp Judittól, a Konsilo Kft. ügyvezetőjétől.
Belefulladunk a szemétbe
Az európai környezetvédelmi politika egyik sarokköve a hulladékkezelés, egyre nagyobb hangsúlyt kap az újrafeldolgozás és a környezetbarát csomagolás. Magyarországon az egy főre jutó 464 kilogramm szemét a fogyasztói társadalom magasabb szintjén lévő nyugat-európai országokhoz közelít. Ez a mennyiség ugyan nem haladja meg az EU-átlagot, de a kelet-közép-európai országok közül messze a legtöbb szemetet termeljük. Norvégia és Dánia „szeméttermelése” 600-800 kilogramm/fő, míg a „legtisztábbak” az újonnan csatlakozott államok, ahol egy lakosra kevesebb mint 400 kilogramm hulladék jut.
Uniós átlagban a települési hulladék 52 százalékát hasznosítják újra, Magyarországon mindössze egyharmadát. Ezzel hátulról a negyedik helyen állunk, Csehországot, Szlovákiát és a mindössze 18 százalékot újrahasznosító Lengyelországot előzzük meg. Az élen Németország és Ausztria áll 75, illetve 62 százalékkal.
Irányautó
Az Európán belüli áruszállítás – közúti, vasúti, vízi – 1995 és 2005 között majdnem 30 százalékkal nőtt, ezen belül a közúti önmagában 38 százalékkal. Európa közlekedési rendszerének radikális átalakítása nélkül nem teljesülhetnek az unió által 2020-ra kitűzött húszszázalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célok – fogalmaz a tanulmány. A legkézenfekvőbb megoldások között – mint az autóhasználat visszaszorítása – egyéb eszközök is számításba jöhetnek. Adó- és díjfizetési kedvezményeket kaphatnak például a környezetet kevésbé károsító technológiák fejlesztői és terjesztői.
A javaslatok közt van a car-sharing (megosztott autóhasználat), carpooling („irányautó”-használat), az otthoni munka támogatása – amellyel csökken az ingázók száma. Végül pedig összhangban azzal a tervvel, hogy maximális kibocsátási szintet határoznak meg – várhatóan 125 gramm szén-dioxid per kilométer -, a jövőben egyre nagyobb teret nyernek majd az ökoautók, a hibrid hajtásúak, a föld- és biogázüzeműek, a hidrogénnel és napelemmel üzemelő autók. A gépjárművek szén-dioxid-kibocsátása 1990-2005 között Csehországban nőtt a legnagyobb mértékben, 130 százalékkal, míg Németországban ez az arány nem éri el az 5 százalékot. Hazánk a maga 43 százalékával a középmezőnybe tartozik.
Klímavédelem és megújuló energia
Amennyiben az éghajlatváltozás jelenlegi tendenciája folytatódik, ha a károsanyag-kibocsátás ebben az ütemben növekszik, akkor a következő ötven évben az 1750-1850-ben mért adatokhoz képest 2-3 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet. Az éghajlatváltozással összefüggő költségek akár a világ GDP-jének 20 százalékát is felemészthetik – ez becslések szerint 5,5 trillió eurót tenne ki. Legalább 200 millió ember válna „klímaváltozási menekültté”. Drasztikus változásokra van tehát szükség az ipari termelésben, az energiafogyasztásban.
Az Európai Unió minden egyes lakosának heti három eurójába kerülne annak a 2020-ig szóló átfogó klímavédelmi és zöldenergia-csomagnak a végrehajtása, amelyet az Európai Bizottság javasol. Az EU-nak 2020-ig legalább 20 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A 2020-as határidőre 20 százalékra kell növelni a megújuló energiaforrások teljes energiamérlegen belüli részarányát, a teljes üzemanyag-felhasználáson belül 10 százalékra kell felvinni a bioüzemanyagok arányát, és végül 20 százalékos javulást kell elérnie az energiahatékonyságban.
Dupla hatásfok az erőművekben
Az energiafogyasztás mintegy fele fűtésre, további, egyre növekvő része pedig hűtésre megy. Az unióban jelenleg ezeken a területeken mindössze 8-9 százalék a megújuló energiaforrások – főleg geotermikus energia, naphő, biomassza – felhasználásának aránya. A szakértők szerint Európa rendkívüli lehetőségeket rejt a nem szénalapú energiatechnológiák, így például a tengeri szélerőművek, a napenergia-technológia vagy a második generációs biomassza-felhasználás új fejlesztéseinek területén. A megújuló energia felhasználásában Magyarország szintén sereghajtó, az élen Ausztria, Szlovénia és a Skandináv országok állnak.
Az új energiatechnológiák kifejlesztése mellett az elkövetkező években európai szinten támogatni fogják a meglévő erőművek fejlesztését és modernizációját. A kelet-közép-európai tagállamok már jelenleg is nagy sikerrel alkalmazzák az úgynevezett kombinált, vagy kapcsolt hő- és áramtermelést (CHP – Combined Heat and Power). A tüzelőanyag – általában földgáz – elégetésével villamos energiát termelnek, és a keletkező füstgázt hőtermelésre is hasznosítják. A berendezés tehát ugyanazon tüzelőanyag felhasználásával termel hőt és villamos energiát. Így a CHP berendezés hatásfoka 85-90 százalék, szemben a hagyományos erőművek 30-40 százalékos hatásfokával.
