Nem hittek a gazdák a kormányzati ígéreteknek. Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megye összesen tizenhat településén változó lelkesedéssel, időszakosan mezőgazdasági gépekkel állták el az országút felét. A felvonulók az őstermelői igazolvány, a tb-járulék és az adózás idén bevezetett rendszere ellen tiltakoztak. Még fájdalmasabb számukra, hogy csak a szőlőtermesztés maradt kedvezményes őstermelői kategória; a borkészítést kivették a jogalkotók e tevékenységek közül. Az idén az élelmiszer-feldolgozás előállítási illetve az értékesítés technikai feltételei is szigorúbbá váltak. A szőlész-bortermelőknek is áfát és magasabb adóelőleget kell fizetniük.
A szakértők szerint az alaptevékenységen, a szőlőtermelésen eddig sem volt jelentős nyereség (tavaly átlagosan mintegy 20 ezer forint hektáronként), a borkészítésnek pedig – egy hektáron megtermelt szőlőtömegre vetítve – mintegy százezer forint volt a haszna.
A tiltakozás szervezőit az is hidegen hagyta, hogy a demonstráció előtt két nappal a Pénzügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium illetékesei sajtótájékoztatón igyekeztek lecsillapítani a kedélyeket. Kis Zoltán, az agrártárca politikai államtitkára megerősítette, hogy az idén bevezetett őstermelői igazolványt nem kötelező kiváltaniuk a gazdáknak. Igaz, adókedvezményben, támogatásban csak az részesülhet, aki kiváltja a passzust (Figyelő, 1997/5. szám). A regisztrált gazda ugyanis választhat a tételes költségelszámolás és az átalányadózás között.
Kis Zoltán szerint a nem főállású agrártermelőknek és a nyugdíjasoknak mezőgazdasági tevékenységük után nem kell járulékot fizetniük. Az államtitkárok szerint az őstermelői igazolvánnyal nem a termelők nagyobb mértékű megadóztatása volt a cél – a főhivatalok elsősorban piaci, termelési információkhoz akarnak jutni. (Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár példája szerint egy négytagú őstermelői családnak az idei kedvezményeket beszámítva akár több mint tízmillió forintos árbevétel után sem kell adót fizetnie.)
A kormány a demonstráció előtti nap úgy döntött, hogy javasolja a tb-előírások megváltoztatását, és 1999-ig elhalasztja az őstermelők által előállított élelmiszerek piaci árusításának megszigorítását. A termelők felvásárlási jeggyel áfa-mentesen adhatják el a bort, és árbevételükből nem 39, hanem csupán 2 százalék adóelőleget kell fizetniük.
A mézesmadzag nem tette meg a hatását. Talán azért sem, mert a főhivatalok vezetői és a tiltakozók – állítólag szervezési hibák miatt – nem tudtak személyesen találkozni. A demonstráció pénteken megkezdődött, de sok bejelentkezett termelő nem ment el tiltakozni. Igaz azok a borhamisítók sem, akik elképesztően olcsó „csinált italaikkal” becslések szerint százszor több pénzt húznak ki a termelők zsebéből, mint az összes központi intézkedés.
Sokan próbáltak tőkét kovácsolni a szőlőtermelők elégedetlenségéből, bár a demonstrációt az érdekképviseletek nem támogatták. (A szervezők szándéka ellenére kisgazda és demokrata-néppárti szószólója is volt a megmozdulásnak.)
A felvonulás után most néhány nap egyezkedés következik a termelők és főhivatali illetékesek között. A gazdák a nyomaték kedvéért mindenesetre előre bejelentették: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, február 24-én újabb demonstráció következik.
