A 300 milliónál drágább családi házak, illetve 100 millió forintot meghaladó vételárú lakások szinte kivétel nélkül Budapesten vagy az agglomerációban találhatóak. Luxuskategóriába eső ingatlanok, elvétve ugyan, de vidéken is léteznek. Erre példa a 300 millió forintért kínált Balaton menti lovas birtok kúriával, soproni, 600 négyzetméteres, belső medencés családi ház, 200 millió forintos árcédulával, vagy a Fonyódon az 1900-as években épült, felújított villa, 30 méteres saját vízparttal, szintén 200 millió forintos áron.
Vidéken még inkább igaz, hogy ezek az ingatlanok a teljes kínálat csak egy nagyon kis részét teszik ki, arányuk nem éri el a fél százalékot sem – derül ki az Otthon Centrum piaci körképéből. A cég egyébként tagja a felsőkategóriás és luxusingatlanokat közvetítő Prestige MLS nemzetközi hálózatnak.
Attól, hogy drága, nem biztos, hogy luxus
Az ár önmagában azonban nem lehet a luxus „címke” feltétele, hiszen ebben a szegmensben mindennek egyaránt prémiumminőségűnek kell lennie. A beltéri úszómedence, a wellnessrészleg, a nagyon magas minőségű beépített anyagok, a korszerű gépészet és műszaki megoldások, a többállásos garázs tehát alapkövetelmény ahhoz, hogy egy ingatlant luxusnak definiáljanak.
Nem minden nagy értékű ingatlan luxusingatlan, nem ritka, hogy a legdrágább lakóingatlanok között gyakran találunk méretük vagy befektetési lehetőségeik miatt akár 1 milliárd forintnál is többre értékelt épületeket, amelyeknek elhelyezkedése, a felhasznált anyagok minősége azonban egyértelműen nem prémium.
Nincs kompromisszum
Egy átlagos árú ingatlant kereső vevőhöz képest a luxusszegmens iránt érdeklődők esetében több különbség is megfigyelhető – emelte ki Szathmáry Zsolt, az ingatlanos cég belső budai kerületeiben dolgozó franchise-partnere. – Sokkal összetettebb a szempontrendszer a döntésekben. A lokáció természetesen itt is meghatározó, de sokkal nagyobb súllyal esik a latba a panoráma, a csend és az exkluzivitás.
Forrás: Northfoto
A legszembetűnőbb mégis az, hogy ebben a kategóriában jóval több az érzelmi alapon hozott döntés, mint az átlagos árú ingatlanok esetében. A vevők egy életérzést keresnek, fix elképzeléseik vannak, és szinte semmilyen kompromisszumra nem hajlandóak.
Egy-másfél év, mire eldöntik
Ezt a döntési mechanizmust támasztja alá az is, hogy egy vevő akár egy-másfél évig is gondolkozhat a vásárlás előtt. A kínálat a 300 millió forintot meghaladó áru kategóriában nagyon szűkös, a vevők mégis próbálnak minél több ingatlant megnézni.
A vásárlást hitelből finanszírozó vevő szinte nincs is a luxusingatlant keresők között – tette hozzá Kühne Kata, az OC cég ügyvezető igazgatója. A kereslet meglehetősen alacsony, így az eladóknak érdemes külföldi vevőket is megcélozni. A nemzetközi hálózat tagjaként egyébként azt tapasztalták, hogy külföldi partnereik komolyan érdeklődnek a magyar ingatlanpiac prémiumszegmense iránt.
Vevőcsalogató a nyomott ár
Külföldi érdeklődést hálózatbeli partnereiktől nem csak a luxusingatlanokra kapnak. A nyomott árak miatt a felső kategória más ingatlanjai iránt is komoly befektetői kereslet mutatkozik – tette hozzá Kühne Kata.
A 2008-tól tapasztalható áresés szinte minden európai országban jellemző volt, azonban több országban rövidebb ideig tartott, az EU tagállamok összesített árváltozásait mutató árindex már 2010-től stagnálást mutatott. A nyomott árak pedig felkeltik a befektetők érdeklődését.
Házaknál határ a csillagos ég
Amíg a belső budai kerületekben a luxuskategóriás ingatlanok túlnyomó része családi ház, a pesti oldalon inkább a társasházi lakások képviselik ezt a szegmenst, 100-150 millió forintot meghaladó áron. A családi házaknál a határ a csillagos ég, a lakásoknál azonban a 300-400 millió forint jelenti a felső értéket – mondta Horváth Boglárka, a cég V. kerületi irodájának vezetője.
A pesti oldalon is többnyire készpénzzel fizetnek, akik luxusingatlant vesznek. S egy felújított, 100 milliónál drágábban kínált belvárosi lakásnál például nem elég, ha a lakásba beépített anyagok prémiumminőségűek, a háznak is kifogástalan állapotban kell lennie.
