A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről szóló javaslattal az EU-bizottság elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a magyar kormány tett tavaly a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásáért. Ez jelzi az Európai Bizottság azon várakozását is, hogy a deficit a következő két évben sem lépi túl ezt a küszöbértéket – áll a Moody’s Investors Service hétfőn Londonban ismertetett elemzésében.
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának szakelemzői a befektetési ügyfelek számára hetente kétszer összeállított helyzetértékelésük (Credit Outlook) hétfői kiadásában hangsúlyozták: a magyar adósságfolyamatok fenntarthatóságát változatlanul kockázatok terhelik, éppen a költségvetési célok teljesítése érdekében tett kormányzati intézkedések miatt, mert e lépések alacsony növekedési környezetet teremtettek.
Az intézkedések – a bankszektorra, a távközlési, az áramszolgáltató és a kiskereskedelmi ágazatokra kirótt különadók – következtében a beruházások 2011 második fele óta hat egymást követő negyedévben negatív növekedési tényezőnek bizonyultak – áll az elemzésben. A Moody’s szerint kedvezőtlenül érintette az üzleti környezetet, hogy az adóintézkedések fő terhét a banki és a vállalati szektorok viselik, ami visszafogja a magyar gazdaság növekedését is.
A hitelminősítő az idei első negyedévben mért 0,7 százalékos negyedéves összevetésű GDP-növekedés ellenére is 2013 egészében csak 0,2 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, nagyrészt a kedvezőtlen beruházási klíma miatt, amelyet az elmúlt években rontott a kiszámíthatatlan adópolitika. A Moody’s szerint a jórészt külföldi tulajdonú magyar bankrendszert meggyengítette a magyarországi működési környezet.
A bankok nem sok támogatást tudnak nyújtani a belső kereslet élénkítéséhez, és az exportteljesítményt is visszahúzza a magyar kivitel hozzávetőleg háromnegyedét felvevő EU-partnerek lanyha gazdasági teljesítménye. Mindezek figyelembevételével a következő két évben a többi közép- és kelet-európai gazdaságénál jóval lassabb növekedést várnak a magyar gazdaságban, ami korlátozza a magyar kormány képességét az adósságállomány folyamatos csökkentésére.
