Az általános forgalmi adó lényegében végső fogyasztási adó. Az pedig, hogy hozzáadott-értékadóként alkalmazzák, azt eredményezi, hogy a végső fogyasztók által ténylegesen megfizetett adóját elcsal(hat)ják.
Pedig a www.ado.hu összeállítása alapján az ezermilliárd forintot meghaladó adócsalások – az áfa lényegét felismerve – egyszerű módszerekkel megszüntethetők lennének.
Ki lehetne zárni a csalást
Többek között meg kellene szüntetni az áfa-visszaigénylést, kötelezővé kellene tenni a gépi számlázást, a készpénz-helyettesítő fizetési módoknál kedvezményes áfa-kulcsot kellene bevezetni és állami kényszerrel elősegíteni, hogy minél jobban elterjedjenek.
Több ezermilliárdos a kár
Rák Tamás közgazdász összeállításában leszögezi: a jelenlegi hazai szabályozás alapján a költségvetést illető általános forgalmi adó számtalan módon kiszóródhat a feketegazdaságba. Megítélése szerint az áfacsalások miatt a költségvetést érő kár így több ezermilliárd forint lehet. Mint megírtuk, a napokban kitálaló adóellenőr szerint 1700 milliárd forintnyi bevételtől esik el évente a költségvetés az áfacsalások miatt.
A szakértő véleménye szerint az áfa-visszaigénylések megszüntetése viszont kivédhetővé tenné a Magyarországon már megszokottá vált áfacsalásokat és helyes mederbe terelné a gazdasági folyamatokat.
Az NGM szerint ez nem járható
A felvetésre a nemzetgazdasági tárca is reagált: Eszerint „az áfa-visszaigénylések megszüntetésével az áfa megszűnne hozzáadott érték típusú adóként működni, ami ellentétes az EU áfa-irányelveivel, illetve egy ilyen intézkedés a hosszabb termelési láncokat sújtaná jelentős többletteherrel, így rendkívüli versenyelőnyt jelentene az integráltabb termelést megvalósító nagyvállalatoknak a dezintegráltabb termelési láncokkal szemben.” Megjegyzik továbbá, hogy az intézkedés hátrányosan érintené az exportra termelő és a beruházó vállalatokat.
Vitatja az NGM álláspontját
A szakértő szerint azonban mivel az áfa nem költségtényező, a minisztérium álláspontja igencsak vitatható. Az általános forgalmi adóval nap, mint nap találkozó és foglalkozó vállalkozók, szakemberek, könyvelők, adótanácsadók, adószakértők számára nyilvánvaló, hogy az áfa az áfaalany gazdálkodóknál nem költségtényező, az tényleges költségként csak a végső fogyasztóknál, a termelési-értékesítési láncolat végén jelentkezik. Ennek ellenére persze likviditási problémákat okozhat a piaci szereplőknél.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a beruházásokat és az exportot a piaci szereplőknek nem a végső fogyasztók által megfizetett forgalmi adóból, hanem a megvalósított (nyereség) vagy megelőlegezett (hitel) hozzáadott értékből kell optimális esetben finanszírozniuk.
Brüsszellel sem lehet takarózni?
Vitatható a gazdasági tárca álláspontja az EU szabályok kapcsán is – teszi hozzá. Az EU bizottságának nemrégiben kelt jelentése szerint az uniós áfa-csalások által okozott kár Magyarországon elérheti a GDP 3,7 százalékát, azaz meghaladhatja az 1100 milliárd forintot, s a csalások mértéke a többi tagállamban is igen jelentős.
Az uniós bizottsági jelentés szerint elfogadhatatlan, hogy ilyen nagy mennyiségű adó csúszik ki a „réseken”, ugyanakkor Brüsszel a tagállamok forgalmiadó-rendszereinek egyszerűsítése mellett is síkra száll, mert úgy véli: minél egyszerűbb az áfaszabályozás, annál egyszerűbb az adófizetőknek teljesíteniük fizetési kötelezettségeiket.
Egyszerűsíteni kellene?
A hozzáadott-értékadó viszonylag egyszerű adónem. De ha agyon szabályozzák, az csak az áfacsalásoknak kedvez, hatalmas problémákat okozva a nemzetgazdaságoknak, s ezzel együtt a szabályosan gazdálkodó vállalkozásoknak.
A szakértő szerint élni kellene tehát az EU által már kezdeményezett egyszerűsítési felhívással. És érvelni kellene. Az úttörő szerep felvállalása nemcsak hatalmas gazdasági, hanem (kül)politikai tőkét is eredményezne Magyarországnak, mert utat mutathatna az uniós gazdasági problémák kezeléséhez, az adócsalások visszaszorításához is.
