A bel- és igazságügyi fejezet mely kérdései okozták a legtöbb fejtörést a Magyarországon folyó csatlakozási tárgyalásokon?
– Az Európai Bizottság által Magyarországról kiadott idei országjelentés nagyon pozitív változásokról ad számot a szóban forgó területen. Főleg a jogszabályok átvétele halad jó ütemben. Értékeltük azt a haladást, amelyet a határőrizet kérdésében, a bevándorlási politika uniós joganyagának átvételében sikerült elérni. A törvények megfelelő végrehajtásához azonban további erőfeszítésekre van szükség. Ez a feladat még sokáig él, de mint látható, nem gátolta a fejezet ideiglenes lezárását. Szükség van a pénzmosás-ellenes jogszabályok harmonizálására az uniós standardok szerint, s fontos feladat az igazságszolgáltatási rendszer elvárható szintre hozása is.
– Kiszámolták-e, hogy hozzávetőlegesen mennyibe kerül számunkra a schengeni határok kiépítése?
– Magyarország már eddig is a schengeni kívánalmaknak megfelelően javította határainak őrizetét. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy 1997-től 2001-ig a Phare-program határ- és vámellenőrzésre 44 millió eurót biztosított. Ez a közösségi kiadások része. De a határőrizet megerősítése nem csak kiadás, hanem befektetés is, hiszen a magyar kormány a schengeni rendszer kiépítése után nagyobb vámbevételekre számíthat.
– Ennek azonban az az ára, hogy a schengeni határok új falakat emelhetnek a régió országai között.
– Garantálhatom, hogy az Európai Bizottságnak egyáltalán nem áll szándékában új falakat építeni Európában. Ellenkezőleg: mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ne csak a tagjelölt országokkal működjünk együtt, hanem azokkal is, amelyek a tagjelöltek szomszédságában vannak. Célunk, hogy javítsuk a biztonságot és küzdjünk a szervezett bűnözés ellen. Miközben a Phare-programból forrást biztosítunk a tagjelöltek számára a határellenőrzés javítására, a Tacis-programból Ukrajnába is invesztálunk, hogy a határ másik oldaláról is megerősítsük az ellenőrzést. Ha a standardok egyformák a határ mindkét oldalán, a határátkelés könnyebb lesz, mint manapság.
Amikor Finnország hét évvel ezelőtt csatlakozni készült az unióhoz, ugyanezt az érvet hallottam, hogy a schengeni határok kiépítésével úgymond új fal épül Oroszország és Finnország között. Az eltelt időszak azonban azt mutatja, hogy nem csak a finnek, de az oroszok is sokat javítottak a határellenőrzés minőségén, így a határátkelés végső soron könnyebb lett, mint amilyen hét esztendővel ezelőtt volt. Hogy ez a most következő bővítés után is így legyen, Ukrajnával átfogó megállapodást kötöttünk a bel- és igazságügyi együttműködésről. Ez nemcsak a határátkelést foglalja magában, hanem a szervezett bűnözés elleni harcot is, amely része annak, hogy Ukrajna is stabil, demokratikus és piacorientált ország legyen.
– A magyar kormány jelenleg éles vitát folytat Romániával és részben Szlovákiával. Megfelel-e a magyar státustörvény az európai kívánalmaknak?
– Mi arra biztatjuk Magyarországot és az érintett szomszédos országokat, hogy közvetlenül kezdjenek párbeszédet a törvényről, illetve a végrehajtás konkrét módozatairól. A 27. cikkely 2. paragrafusa szerint a törvény minden rendelkezésének összhangban kell lennie a közösségi joganyaggal. Így nagy várakozással tekintünk a végrehajtási rendeletek elé; hogy érvényesülnek-e ezek az elvek, az a rendeletek megalkotása után lesz világos.
– Magyarország legkorábban 2005-ben csatlakozhat a schengeni rendszerhez?
– Nem. Kétlépcsős megközelítést alkalmazunk e tekintetben: lesz egy olyan része a schengeni joganyagnak, amely azonnal hatályba lép a csatlakozás után, míg a második rész, a belső határok eltűnése egy későbbi szakaszban esedékes. Ez attól függ, hogy a schengeni információs rendszer kiépítése milyen gyorsan halad. A megvalósíthatósági tanulmányok az új rendszer életbe lépéséről 2005 végére várhatók, a belső határok légiesítése ez után következhet.
– Érvényesíthető-e egyszerre a státustörvény és a schengeni rendszer?
– Erre ma még senki nem tud hivatalos választ adni. Még egyszer leszögezem: elvárjuk, hogy teljes összhang legyen a státustörvény és a közösségi joganyag között.
– Milyen mértékben működik együtt az EU a tagjelöltekkel a terrorizmus elleni harc során?
– A szeptember 11-i események után a terrorizmus elleni harc drámai módon kapott új lökést az Európai Unióban. Ez röviden négy pontból áll. Először is fel kell számolni a terrorizmus pénzügyi bázisát. Van egy új pénzmosás-ellenes direktívánk, amelyet várakozásaink szerint a Magyarország is átvesz majd. Az együttműködés másik tengelye a rendőrségi kooperáció. Az Europol külön egységet hozott létre, amelynek feladata a tagállamok rendőrségei közötti információáramlás megkönnyítése. Az Europol és a magyar rendőrség nemrégiben megállapodást írt alá az információcseréről. A harmadik feladat a terrorista cselekmények egységes definíciója és büntetése minden tagállamban. Az utolsó pedig a gyorsított eljárás bevezetése lesz, amit arra hozunk létre, hogy az igazságszolgáltatás a normál procedúránál gyorsabban lépjen fel a terrorizmussal gyanúsított csoportok ellen.
