Könyvvizsgálói piac – Árapály következik?

Cáfolnak az auditorok: véleményük szerint a piac korántsem olyan rossz, mint amilyennek látszik. Sokan azonban az idei díjemeléssel elmaradtak az infláció mögött, az ügyfelek ugyanis mind erőteljesebben nyomnák le az árakat. Ebben persze néhány könyvvizsgáló cég is segédkezik, ugyanakkor jellemző, hogy e piacot is utolérte a tendereztetés, ahol szinte kizárólag a díjakra kíváncsi az ügyfél.

IZGALMAK. A piacot nemcsak az Arthur Andersen (AA) konc felosztása teszi izgalmassá, noha az is ad épp elég eseményt. A legtöbb korábbi AA ügyfelet ugyan a céget itthon beolvasztó Ernst & Young (E&Y) kapta – s a társaság mérete csak a fúzió eredményeként mintegy háromnegyedével nő -, kuncsaftból azért a többi nagy auditornak is jut. A stabilan leosztott, s ezen állapotából amúgy nehezen kimozduló hazai piacon ezenkívül a feltörekvő magyar cégek megnyerése, valamint a Magyarországon bejegyzett, közepes méretű könyvvizsgálók térnyerési próbálkozásai hoznak a nagyok számára izgalmat. A másik oldalon viszont jó néhány cég elégelte meg a nagy auditorok díjait, és keresett a második vonalból partnert.

A tőzsdei cégek kereken egyharmada máris a kisebb társaságokat választja (lásd táblázatunkat). A Big Five-tól elpártolók számát az idei közgyűlési szezon kettővel gyarapította is. A Skála-Coop átalakított üzleti tervére hivatkozva választott kisebb auditort, és a HKH Consultinghoz szegődött. A Pannon-Váltó pedig a Deloitte & Touche-tól (D&T) vált meg. A D&T ugyanakkor nem panaszkodhat, horgára akadt a tőzsdei cégek köréből egy jóval nagyobb vállalat, a Rába. Közel tíz évnyi KPMG-s kapcsolat után ugyanis az új pénzügyi vezetés tenderen keresett olcsóbb megoldást. Szakmai kifogás nem merült fel a KPMG-vel szemben – állítják egybehangzóan a felek. A Rába elvárása az eddigivel megegyező típusú és minőségű munka, ám sokkal alacsonyabb ár volt. Célját el is érte: az idei 19 millió forintos díj a tavalyihoz képest drámai csökkenést mutat.

Kizárólag anyagi okok vezették a Pannon-Váltót is. Ez a cég viszont éppen a D&T díjszabását drágállotta. “Minthogy pedig nem vált valóra a budapesti tőzsde azon törekvése, hogy valamennyi jegyzett céget a Big Five tagjai auditálják, a méretünkhöz jobban illő, kisebb és olcsóbb partnert kerestünk” – summázza Szlávik László vezérigazgató. A bajai Régel Kft.-hez különben nem pályáztatás révén, hanem ismerős cégek ajánlása alapján jutottak, és egyszeriben közel 2 millió forintot, a tavalyi díjnak nagyjából a kétharmadát takarították meg.

Hasonlóan kedvező eredményt ma már mind több cég igyekszik pályáztatás révén elérni, s gyakran csak a díjak ellenőrzése végett csődítik össze az auditorokat. A többi könyvvizsgáló sokszor hiába is pályázik, a cégek saját auditoruk árát próbálják ily módon lejjebb srófolni. Persze előfordulhat új befutó is: az idén a Rába mellett például az Inter-Európa Bank is új nyertest hirdetett. Itt az új szereplő – egyébként ugyancsak a KPMG-t váltva – az E&Y lett. A díjak hasonlítgatásakor az összeg, és a mögötte sorakozó szolgáltatások mellett azt is érdemes lenne a pályázatokon összevetni, hogy a könyvvizsgáló mennyi időt szán a munkára – hangsúlyozza Hergovits Mariann, az E&Y könyvvizsgáló igazgatója. A díjszabásban a cég mérete, fontossága, tevékenységének eredendő kockázata mellett számos tényező játszik közre, kezdve attól, hogy hány leányvállalata van, jelentősek-e a leltározandó készletei, milyen az adatfeldolgozó rendszere, vagy – külön kockázatot jelentve – külső cég végzi-e a könyvelést.

NYERNI AKARNAK. Olcsóbb áraknak a korábbi könyvvizsgálójukhoz hű cégek közül legfeljebb az AA ügyfelei örvendhetnek. Ez a helyzet például a TVK-nál. S habár az ÁPV Rt. könyvvizsgálói posztjára kiírt tender ugyane cégtől származó nyertes pályázatát nem teszik közzé, azt azért elárulják: érződött az AA árajánlatán, hogy nagyon nyerni akar. A hírek szerint a 20 millió forintot valamennyivel meghaladó pályázatával hozzávetőleg 5 millió forintot vert a második helyre sorolt KMPG-re. Az ÁPV Rt. auditorának kiválasztását – csakúgy, mint tavaly óta a Magyar Nemzeti Bankét (MNB) – az Állami Számvevőszék végzi, igaz, végül a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter dönt. A jegybanknál – ahol egyébként az előírások szerint ötévente kötelező a váltás – a PricewaterhouseCoopers helyét nemrégiben az E&Y vette át. Az ÁPV Rt.-nél az AA – ha a miniszteri döntés megszületik – saját hároméves mandátumát hosszabbítja ugyanennyi időre, illetve az ÁPV Rt. megszűntéig – mondja Lajos Béla, az ÁSZ jogi osztályának vezetője. Arról, hogy mi történik, ha az AA neve tűnik el előbb a piacról, egyelőre nem szól a fáma. Mindenesetre érdekes a helyzet, hiszen az Andersent beolvasztó E&Y ugyanezen a pályázaton harmadikként végzett.

Jóllehet, e két eset azt mutatja, hogy AA nyomott árakkal küzd a megbízók megtartásáért, a Big Five-hoz tartozó versenytársak ebben a helyzetben egyáltalán nem tartják agresszívnek a cég próbálkozásait. Eperjesi Ferenc, a KPMG ügyvezető igazgatója árnyalná azt a vélekedést is, hogy e lépések általában lenyomnák az árakat. Szerinte egyébként is emelkedés várható, hiszen a könyvvizsgálói munkára mindinkább az ügyfelekkel tartott kapcsolat folyamatossága, a szinte interaktív, közös munka lesz jellemző. A KPMG, csakúgy mint az E&Y, hazai ügyfelei nagy többségénél érvényesítette az inflációt az áraiban: a kliensek túlnyomó részénél 10 százalékkal emelte árait, de 6 százalékkal mindenütt feljebb tornászta a díjakat.

HÁLÓZATI RÉSZESEDÉS. Az ötök hazai auditoraihoz a könyvvizsgálói forgalom nagyobbik fele azonban nem közvetlenül itthonról, hanem az anyavállalatok kapcsolatának megfelelően (a világhálózat révén) érkezik. Ezen esetekben rendszerint a díjakról is az anyavállalatok állapodnak meg. A helyi cégek bizonyos paraméterek – mondjuk az ügyfél árbevétele, nyeresége – alapján jutnak az összdíj egy részéhez, s ha az nem elég, legfeljebb házon belül, s nem az ügyféllel alkudhatnak.

Amúgy a díjakat úgy kell összevadászni az érdeklődőnek. Az ügyfelek is óvakodnak kiadni, s a könyvvizsgálók sem nyilatkoznak. Ebben nem csupán az ügyfelek iránti diszkréció nyilvánul meg, saját éves bevételük megoszlását is vonakodnak elárulni. Miként az egyik nagy cégnél mesélik, a versenytársak hogylétéről közvetett információkat szereznek. Módszerük: a cégadatbázisból igyekeznek összeszedni, hogy mely auditornak milyen társaság az ügyfele. Ennek alapján becsülik a díjat, majd az auditori összbevételt.