Bernhard Nachbauer, a frankfurti Internationale Leitmesse für Sanitär und Heizung (ISH) kiállítás egyik szervezője hat évvel ezelőtt találkozott először a Bányai Bútorok Kft.-vel a bécsi Aquatherm kiállításon, s miután szemügyre vette a magyar cég fürdőszoba-berendezéseit, azzal a kéréssel fordult az alapítóhoz, hogy vegyen részt a következő ISH szakvásáron. E rendezvény ebben a profilban a világ legrangosabb eseménye, amelyen csak kiemelkedő színvonalat produkáló társaságok mutathatják be termékeiket, s mivel jóval több a jelentkező, mint a vásár befogadóképessége, számos cégnek évekig kell várakoznia, mire sorra kerülhet. Nachbauer úr csak ámult, amikor megtudta, hogy az általa kiszemelt vállalkozás 18 évvel korábban kétfős asztalosműhelyként indult.
Bányai József már gyerekkorában is sokat segített az édesapjának, így természetes volt, hogy ő is az asztalosmesterséget tanulja ki. A szakmunkásvizsga után alkalmazottként kezdett el dolgozni. Az első munkahelyén barokk stílusú bútorokat készített, majd innen távozva egy protoműhelybe került, ahol elmondása szerint sokat tanult, mert újdonságokat kellett kitalálni.
Ezt követően kiváltotta az ipart, s nyugdíjas édesapjával az otthoni műhelyben kezdett dolgozni: beépített szekrényeket és konyhabútorokat készítettek. Először 1989-ben vett részt kiállításon az akkor négy fővel működő műhely, s az egyik országos napilap ekkor azt írta, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron a bútorbemutató szenzációját Bányai József pilisvörösvári asztalosmester konyhabútorai jelentették.
ÁTTÖRÉS KÖLCSÖNBŐL. A frontáttörést az iparos számára az 1990-ben pályázaton elnyert 12 millió forint vissza nem térítendő állami exportfejlesztő támogatás hozta meg, amelynek feltételeként vállalnia kellett, hogy meghatározott idő alatt egy adott volumenű kivitelt produkál. (E konstrukciónál a kamatokat kellett tíz év alatt kifizetni.) Addig nem szállított külföldre, s mivel nyugaton nyitott volt a fürdőszoba-bútorok piaca, szemben a konyhabútorokéval, az az ötlete támadt, hogy profilt bővít.
A pénz segítségével telket vásárolt a település határában, s 900 négyzetméteres, bővíthető csarnokot építtetett. Az építmény területét azóta három alkalommal növelte, s így jelenleg 3000 négyzetméteren dolgoznak. Bányai 1987-ben járt Svédországban, majd Németországban, később Olaszországban, s asztalosüzemeket, bútorgyárakat látogatott, így volt elképzelése arról, hogy miként működik egy profi üzem. “Elöl bemegy az alapanyag, a másik végén pedig kijön a késztermék, s nincs ide-oda hurcolászás, ami lelassítja a munkát, és munkaerőt köt le feleslegesen” – magyarázza a megoldás előnyét az ügyvezető igazgató.
A hitel feltételeit nem tudták teljesíteni, de ezt az állam nem szankcionálta. Annak viszont már következményei lettek volna, ha a második exportfejlesztő hitelük esetén is ugyanez történik, ám ekkor az öt évre vállalt 100 millió forintos kivitelt egy esztendő alatt elérték. “Kétszer adódott ilyen lehetőség az életemben, s e nélkül nem tudtunk volna a középvállalkozás szintjére eljutni. Ma is támogatni kellene a tehetséges kis társaságokat, hiszen ez az adóbevételek és munkahelyteremtés révén megtérülne az államnak. A Széchenyi Terv erre sajnos nem alkalmas” – szögezi le a cégvezető, aki eleinte másolgatta a nyugati cégek termékeit, mára azonban megteremtette a Bányai Bútorok saját arculatát. A formákat rendszerint maga álmodja meg.
A kft. nekilendülését jól érzékelteti, hogy Bányai Józsefet az egyik osztrák bútorgyárban 1992-ben még készségesen végigkalauzolták, négy évvel később viszont, amikor ismét bejelentkezett üzemlátogatásra, közölték, hogy a konkurenciát nem engedik be.
Bányai József 63 éves, Pilisvörösváron született. Az asztalos szakmunkásvizsga után a Szikra KTSZ műhelyében kezdett el dolgozni, majd a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (PEMÜ) protoműhelyében folytatta a mesterségét. 1978-ban kiváltotta az ipart, s asztalosműhelyt nyitott. Ebből fejlődött ki a Bányai Bútorok Kft.
Felesége a cég gazdasági ügyeit viszi, négy gyermekük szintén a családi vállalkozásban dolgozik: József (36 éves) műszaki területen tevékenykedik, Péter (34) és Zita (30) a tervezésben segítenek, utóbbi alakítja ki a kiállítások installációját is, Balázs (26) a számítógépes rendszerért felel.
Szabadidejében szeret focizni, kirándulni, síelni.
A Bányai Bútorok Kft.-nek 30-30 százalékban az alapító és a felesége a tulajdonosai, a fennmaradó részen gyermekeik egyenlő arányban osztoznak. A cég 55 foglalkoztatottal tavaly 420 millió forintos árbevételt produkált, ebből 150 milliót az export tett ki.
IMPORT ALAPANYAGOKBÓL. Ma már azonban inkább neki vannak titkolnivalói. Az amerikai DuPont cég által gyártott corian alapanyagból készített mélyhúzott mosdók pilisvörösvári technológiáját – amelynek köszönhetően 20 százalékkal olcsóbbak tudnak lenni – már két éve próbálja egy svájci gyár leutánozni, ám eddig nem járt sikerrel. Egy német gyártó számára kész bútort szállítanak, de úgy, hogy ezt a megrendelő a saját nevén értékesíti, s a megállapodás szerint nem publikus, hogy a külföldi partner által forgalmazott termékek egy része valójában Bányaiéknál készült. A pilisvörösvári cégalapító csak mosolygott, amikor az egyik ismert magyar üzletember megmutatta neki a fürdőszobáját, mondván, hogy ő magyar bútort nem vásárolna, mert itt nem tudnak számára megfelelőt gyártani – nem árul(hat)ta el, hogy a kollekciót a budapesti agglomerációból szállították Németországba, s onnan került vissza hazánkba német bútorként. A Bányai Bútorok ezenkívül beszállítóként nem vállal megbízást, mert úgy csak átlag 3-4 százalékos nyereséggel dolgozhatnak, a saját márkanév alatt futó termékeket viszont akár 30 százalékos árréssel is értékesíthetik. A társaság nyereségének nagy része az exportból származik, mert külföldön 20 százalékkal magasabb árszintet tudnak alkalmazni, mint idehaza, pedig belföldre is ugyanazt a minőséget produkálják. Az alapanyagok 95 százalékát importból szerzik be, mert a társtulajdonos tapasztalata szerint idehaza zömében képtelenség csúcsminőséget kapni. Közvetlenül a gyártóktól, s nagy tételben vásárolnak, így csaknem féláron szerezhetik be az árut.
Márpedig előfordulhat, hogy valamelyik partnerük hirtelen rövid határidőre ad megbízást, hiszen 50-60 társaságnak szállítanak. Bányai József ezt azért is fontosnak tartja, mert ekkora kapcsolatrendszerrel nemigen veszik észre, ha egy-két cég elpártol tőlük, s a megrendelőik köre így a referenciák miatt egyébként is könnyebben bővül. Az Audi Hungáriától például 500 olyan hamutartó elkészítésére kaptak megbízást, amelynek Audi TT tanksapka a fedele, s corian az alja (ez utóbbi formáját a vállalkozó Balázs nevű fia tervezte számítógéppel). A legyártást követően az anyacég eddig további százat rendelt, s a társaság elnöke szerint egyetlen baj van vele: hogy nem a németek találták ki.
DUPLÁZNI SZERETNÉNEK. “Rendkívül fogékony az újra, s mindig keresi a legtökéletesebb megoldásokat. Folyamatosan fejleszti a cégét, s egész családjával megszerettette a bútorgyártást” – jellemzi a vállalkozót üzleti partnerként Laczkó Adrien, a Gigant Konyhastúdió konyhaüzletág-igazgatója. Hamarosan megjelennek a hangtalan fiókkal, amely Nyugat-Európában is újdonságnak számít. A Bányai Bútoroknál most vezetik be a számítógépes üzemszervezést, s mivel forgalmuk 40 százalékát a telephelyükön lévő bemutatótermük bonyolítja le, a közeljövőben saját üzletet is nyitnak Budapesten. Az üzletember reális esélyt lát arra, hogy árbevételüket az elkövetkezendő két év alatt megduplázzák.
