Figyelemre méltóan erős tudott maradni a dollár az elmúlt két évben, dacára számos kedvezőtlen körülménynek: az Egyesült Államok recesszióba süllyedt, az Új Gazdaság elveszítette varázsát, a tőkepiacok lejtmenetbe kerültek, a könyvelési botrányok hatására pedig tovább csökkent a gazdasági szereplőkbe vetett bizalom.
A jelenlegi, még mindig viszonylag izmos dollárárfolyam ellenére sok szakértő állítja, hogy a zöldhasú nem maradhat ilyen erős. Amerika nettó külső adósságállománya a GDP negyedére rúg, s a folyó fizetési mérleg is a bruttó hazai termék 5 százalékát teszi ki (lásd a grafikont).
A legfőbb kérdés az, hogy a dollár gyengülése hirtelen vagy fokozatosan megy-e majd végbe. Legutóbbi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államokat és a világgazdaságot sújtó egyensúlytalanságok a nagy valuták közötti kurzusok gyors megváltozását idézhetik elő. A Morgan Stanley ezzel szemben a dollár néhány éves, fokozatos árfolyam-csökkenését vetíti előre, azt feltételezve, hogy hamarosan megkezdődik ez a korrekció.
Az Institute of International Economics legvalószínűbbnek tartott forgatókönyve az elkövetkező öt-hat év során a dollár inflációval korrigált árfolyamának 20-25 százalékos csökkenését írja le. A tanulmány szerint ezen időszak alatt a GDP 0,25 százalékpontot süllyedhet, a fogyasztás és a beruházások volumene pedig 1, illetve 2 százalékkal mérséklődhet. Az infláció átlagosan 1 százalékponttal nőhet, ami az irányadó kamat szintjét akár a 8 százalékos magasságba is emelheti. Amerikai kutatók szerint minél tovább marad a dollár a jelenlegi magas árfolyamon, hirtelen összeomlásának annál nagyobb az esélye.
