Gazdaság

ÉJSZAKAI PILLANGÓFÜL – A denevér-hatás

Azt, hogy a bőregér jól hall, mindenki tudja. Azt viszont már kevesebben, hogy a denevérek 50 millió évvel ezelőtti robbanásszerű elterjedése – éppen kitűnően fejlett hallószervüknek köszönhetően – óriási változást hozott a rovarok evolúciójában is. Az ottawai Carleton Egyetem biológusai szerint például egyenesen nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán léteznek nappali színes pillangók.

A pillangók az éjszakai molyok leszármazottai, és a két állatcsoport között – külső megjelenésük mellett – létezik egy lényeges anatómiai különbség: míg a molylepkék jól fejlett füllel rendelkeznek, a nappal röpülő pillangók hallószerve csökevényes, vagy teljesen hiányzik. A kanadai kutatók most feltételezik: a nappali pillangók azért fejlődtek ki, mert annak idején az ultrahangos lokációval tájékozódó rovarevő denevérek erős evolúciós nyomást gyakoroltak az éjszaka röpködő lepkékre. A túléléshez két út vezetett: a lepkék vagy kitűnő, a denevérek ultrahangjait azonosító füleket és adásaikat zavaró hangadó szerveket fejlesztettek, vagy kitértek a ragadozók elől, és nappali életmódra tértek át. Ez utóbbi esetben azonban már nem volt szükség a fülükre, így az visszafejlődött. A mai szép, de süket pillangók tehát több millió éves stratégiai hadviselés eredményei. A kanadaiakat igazolja egy új felfedezésük is: nemrég egy éjszakai röpülő pillangó első szárnyán bonyolult hallószervet azonosítottak. Ez hasonlít a molyok füléhez, ráadásul kifejezetten a denevérek ultrahangjára érzékeny. Felmerül a kérdés, hogy a füles éjszakai pillangó őse-e a mai nappali lepkéknek, vagy éppen azok leszármazottja, amely újra éjjeli életmódra tért át. Tekintve a hallószerv bonyolultságát és a molyfülhöz való hasonlóságát, valószínűbb, hogy a kutatók most a pillangók egyik ükanyját azonosították. –

Ajánlott videó

Olvasói sztorik