A Budapesti Nyomozó Ügyészség szerint 2009. március 15-én a Főpolgármesteri Hivatal által szervezett belvárosi nyilvános rendezvényen a vádlott, miközben a rendőrök kiemelték a tömegből, lefogták és elvezették, szándékosan hátra, az egyik intézkedő rendőr felé fejelt, egyszer megrúgta a lábán, majd hátravetette magát, amitől több rendőr elvesztette egyensúlyát. Az ügy tárgyalása pénteken kezdődött meg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
Budaházy mindent tagadott, sőt, felháborítónak minősítette a vádakat. Azt mondta, a szóban forgó napon a Március 15. téri főpolgármesteri rendezvény előtt kétszer is igazoltatták, megmotozták, ruházatát, csomagját átvizsgálták, igaz – megítélése szerint – akkor még jogszerűen és kulturáltan jártak el a rendőrök. Amikor viszont átjutott a rendezvényt övező kordonokon, és sok más emberrel együtt nemtetszését fejezte ki, fütyült, és a fejére húzott egy maszkszerű téli sapkát, szó nélkül több rendőr is megragadta, és karját csavargatva, fejét lefelé nyomva, lábait rugdosva kivezette a tömegből.
Úgy véli, indokolatlanul szedték ki a tömegből és hiába kért magyarázatot a történtekre, hiába kifogásolta a szerinte törvénysértő eljárást, arra sem a helyszínen, sem aznap a Gyorskocsi utcai rendőri fogdában, sem később nem kapott magyarázatot. “Olyan volt, mint egy emberrablás. Jöttek és vittek” – fűzte hozzá.
Budaházy György hangsúlyozta, hogy nem akarta bántani a rendőröket, csak fájdalmában, illetve a szerinte jogtalan intézkedések elleni védekezésül tett bizonyos mozdulatokat, amit pedig a vádhatóság hátrafejelésnek minősít, azzal csupán az arcába hulló, látását zavaró hosszú haját próbálta hátravetni. Ügyészi kérdésre elmondta, hogy a történések közepette legalább egy műanyag kötözőt, kézbilincset szétszaggatott.
A tárgyaláson meghallgatták az egyik érintett rendőrt is. Az egyenruhás elmondta, parancsot kaptak a célszemély kiemelésére, és miközben ezt végrehajtották, Budaházy György ellenszegült, megfeszítette a testét, ezért a bilincseléséhez újabb rendőröket is segítségül kellett hívni. A tanú intézkedés közben érezte, hogy a lábát rúgás éri, azt azonban nem látta, honnan „érkezik”. A vádlott hátrairányuló fejmozdulata nyomán pedig figyelmeztette, hogy ha ez támadás volt, akkor ne folytassa. Hozzátette: amikor a történtek után pár nappal az ügyészségen tanúként meghallgatták, és megtekintette az eseményekről készült videót, akkor vált számára egyértelművé az ellene irányuló támadó magatartás. A tanú hangsúlyozta, hogy a kiemelés nem igazoltatás. Ha a késedelem veszélyes helyzetet idézhet elő, a rendőrök részéről elmaradhat a köszönés, illetve az intézkedéssel kapcsolatos tájékoztatás.
Budaházy Györgyöt kisebb súlyú cselekmények, például az Erzsébet híd 2002-es lezárása, valamint a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt jogerősen közmunkára, illetve pénzbüntetésre ítélték korábban. A Fővárosi Törvényszéken pedig folyamatban van az az elsőfokú büntetőper, amelyben őt és tucatnyi társát vádolják terrorcselekményekkel, többek között az előző parlamenti ciklus kormánypárti képviselőinek sérelmére elkövetett Molotov-koktélos támadások miatt.
