Az évszázad emberének kikiáltott Albert Einsteinnek különleges alakú agya volt, szokatlanul nagy alsó halántéklebenyekkel – állították kanadai kutatók a tekintélyes szakfolyóiratban, a The Lancet egyik tavalyi számában megjelent tanulmányukban. A cikk írói úgy vélik, hogy ez az egyedi morfológia magyarázza Einstein rendkívüli vizuális és szintetikus gondolkodási képességeit.
Meglehet, még sincs igazuk. Német kutatók ugyanis megvizsgálták Friedrich Gauss, a “germán Archimédesz” agyát, s e kutakodás eredményeit a Proceedings of the Gauss Society című kiadványban publikálták. A csaknem másfél évszázada, 1855-ben 78 éves korában, szellemi ereje teljében elhunyt matematikus zseni agyát – egy alapos német boncorvosnak köszönhetően – a mai napig sikerült alkoholban megőrizni. A számítógépes összehasonlító vizsgálatok alapján a német kutatók (egy matematikus, egy asztrofizikus és egy fizikus) semmi rendkívülit, vagyis a normálistól való lényeges eltérést nem találtak Gauss agyán. Így nyitott maradt a kérdés: tényleg morfológiai tényezők járulnak-e hozzá a zsenialitáshoz, a rendkívüli képességekhez, avagy másutt kell keresni az okokat. Biztos választ tehát egyelőre nem kapunk, hiszen Gauss legalább akkora zseni volt, mint Einstein – már ha a zsenialitást egyáltalán mérni lehet… –
