Mondják, az emberi élet határa a százhúszadik év. Hogy ez a gépgyáraknál is így van-e, tudományosan még nem bizonyított. Az mindenesetre tény, hogy a Láng László alapította gépgyár körülbelül tíz évvel ezelőtt, éppen százhúsz esztendős korában került a teljes mélypontra. Az olajárrobbanás hatása miatt megbillent piaci és pénzügyi egyensúly, az adósságok felhalmozódása, az állami beavatkozás elmaradása a szanálásig sodorta a céget.
Vegyes vállalat létrehozásával, 1990 októberében mégis sikerült működőtőkét bevonni a gépgyárba: a közös társaságot a svájci székhelyű ABB 75 százalékos, illetve a Láng 25 százalékos részesedésével alapították. Veisse István vezérigazgató emlékezete szerint „elég nehezen kezelhető helyzet alakult ki a kvázi-privatizáció után”. A megfogalmazás meglehetősen árnyalt. Az történt ugyanis, hogy a multinacionális vállalat képviselői eleve csak a turbinák és erőművi berendezések gyártását vették át. Magukkal vitték az állami cég csaknem teljes felső vezetését, pénzügyi részlegét és könyvelését. A több mint félezer dolgozónak előzetes kontrollon kellett átjutnia ahhoz, hogy végleg az ABB-hez szegődhessen. A multi a vételhez még kapott 2,2 milliárd forintnyi rendelésállományt is, amelyből azután kiszűrte a bizonytalan kimenetelű ügyleteket.
Az állami tulajdonban maradt Láng Gépgyár a kilencvenes évek legelején még el tudta adni élelmiszer-ipari gépeit a Szovjetunióban, az ottani politikai változások után azonban minimálisra redukálódott ez a piaci kapcsolat. A következő csapás 1993-ban érte a Lángot: az Állami Vagyonügynökség magához vonta és egyszerűsített eljárással értékesítette a kazánok és élelmiszer-ipari gépek gyártóbázisának számító dombóvári – önálló kft.-vé alakított – egykori leánycéget és az említett vegyes vállalatban lévő 25 százalékos üzletrészt. Így a magára maradt társaság a budapesti, Váci úti telephelyén volt kénytelen korszerűsíteni az ipari és kommunális kazánok gyártását. Ez a – gyártmányokra is kiterjedő – fejlesztés viszont sikeresnek bizonyult, így az időközben részvénytársasággá átalakult Láng alvállalkozóként már beszállító lehetett a kapcsolt energiatermelésre alkalmas ózdi városi fűtőmű létrehozásánál. A teljes beruházási érték 45 százalékát a Láng állította elő. A közel 35 megawattos hőenergia, illetve 1,8 megawattos villamos energia termelőkapacitású létesítmény megfelelő referenciának bizonyult ahhoz, hogy 1998 februárjában, tender útján – immáron fővállalkozóként – nyerjék el az ózdihoz hasonló várpalotai fűtőmű építési jogát. A vezérigazgató bizakodó, mert két-három ehhez mérhető nagyságrendű kommunális kazánmegrendelés van kilátásban a közeli jövőben. A cég 1996 végétől Romániába is exportál kazánokat és komplett kazánházakat. Emellett a Pauwels nevű belga erőművi transzformátorgyártónak rendszeresen évi kétszáznál is több nagyméretű olajtartályt szállítanak.
Az 1990-ben figyelemre sem méltatott, ám azóta megerősödött Láng, amely azonos ingatlanon működik az ABB Power Ge-neration Kft.-vel (a külföldieké a telek kétharmada, egyharmada pedig a magyar gépgyáré), az utóbbi időben láthatóan egyre fontosabbá vált szomszédja számára. A multinacionális vállalatnál megszületett a döntés: megveszik az eddig általuk a gépgyártól bérelt telephelyet a rajta lévő épületekkel együtt, s magának a Láng Gépgyár Rt.-nek a 70 százalékos részvénycsomagját is. (A fennmaradó 30 százalékos részt a vezetők és dolgozók kisebb csoportjából alakult konzorcium szerezhette meg.)
A patinás hajdani vállalatcsoport tehát gyakorlatilag teljes egészében az ABB-é lesz. A svájci-svéd tulajdonú társaság eddig összesen 8 érdekeltséget hozott létre Magyarországon, ahol kerek egy évtizede jelent meg, és azóta mintegy 100 millió dollárt fektetett be. Több mint 2,5 ezer embernek mun-kát adó itteni vállalatainak együttes árbevétele tavaly meghaladta a 21 milliárd forintot. (A Lángnál – ahol 131 embert foglalkoztatnak.)
A multi hazai terjeszkedésének egyértelműen az a célja, hogy az ezredfordulón is túlnyúló erőművi rekonstrukciókban és építkezésekben részt tudjon venni. E törekvés valóra váltásában a Láng jó partnernek bizonyulhat – a társbérleti viszonyból így házasság lett.
